Szent Istvánt ünnepelték Szentistvánon

Máig létező örökséget hagyott ránk

Államalapító Szent István királyunkra és máig kiható történelmi és politikai jelentőségű döntéseire emlékeztek szombaton Hármasfaluban. Az alkalomra egy kárpátaljai csapat is Makfalva községbe érkezett.

Az ünnepi istentiszteletre hagyományosan a székelyszentistváni református templomban került sor, ahol Kiss Dénes lelkész a bátorságról, erőről, áldozavállalásról és küldetésteljesítésről beszélt. Szent Istvánnak nagy döntéseket kellett meghoznia: a pillanatnyi dicsőség vagy népe letelepítése és az országalapítás érdekében cselekszik, a német-római császári hűbérese lesz, a római vagy bizánci egyháznak enged? A nehéz döntéseket első királyunk meghozta: nem császároktól vagy egyházaktól várt védelmet, hanem koronáját Máriának ajánlotta fel, ezért maradhatott meg az országa minden körülmények között.

Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius esperes olyan figyelmeztetésről beszélt, amit elítél Európa: A királyt tiszteljétek! Ő a nagy királyok közé emeli azokat a nem koronás főket is, akik nemzetmegtartó, cselekvő vezetői népünknek. Nagy ajándék egy népnek, ha hiteles vezetője van, és ez ma különösen nagy ajándék a magyarságnak – hangoztatta. Szent István reálisan mérte fel a veszélyeket és a változtatások szükségességét, ő jelölte ki számunkra a helyes útirányt, ezért nem sodortak el a történelem zivatarai. A kérdés, hogy milyen kilátásaink vannak most, amikor veszni kezd Szent István öröksége, amikor megrokkan a magyar lélek ereje. Amikor a keresztény erkölcs életfája ledőlni látszik, csak az a nemzet fog tovább élni, amelynek van életereje. „Ne a sír, hanem az élet felé meneteljünk!” – figyelmeztetett a lelkész.

„Minket nem lehet megtörni!”

„Az évezredes Szent-István-i akaratot ünnepelni gyűltünk össze, ami egyben tartott minket itt, a Kárpát-medencében. Reménykedéseink, imáink nem voltak hiábavalóak, hiszen még mindig itt vagyunk, azon a helyen, ahová a Teremtő őrként állított, hogy vigyázzuk a világnak ezt a kicsiny szegletét, a Székelyföldet. Vigyázzuk a hegyeinket, a Kis-Küküllő mentét, községünket, és vigyázzuk egymást, akik még megmaradtunk székelynek, magyarnak határon innen és túl. Szükség van erre a vigyázó erőre, mert bizony újra embert próbáló idők jönnek” – hangzott el Vass Imre makfalvi polgármester felszólalásában. A Szent Korona védelme alatt Magyarország a rázúduló veszedelmek ellenére megőrizte hitét, tenni akarását és lelkierejét, mert a magyarságnak és a székelységnek küldetése van a világban, hogy Istenbe vetett töretlen hittel őrt álljon ott, ahol született. Minket nem lehet megtörni, és mindennek eljön egyszer az ideje, ahogy Székelyföld önrendelkezése is eljön egyszer, csak küzdeni kell érte minden nap kitartóan és egységesen – hívta fel a figyelmet Vass Imre.

„Mi, a határon túli magyarság vagyunk Magyarország rejtett lángja” – jelentette ki a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Amikor mi a hangunkat hallatjuk augusztus 20-án, tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy lássa és értse a világ: a mai Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival. Tesszük ezt azzal a szándékkal is, hogy önmagunkban, de a világ magyarjaiban is tudatosítsuk: tisztában vagyunk saját felelősségünkkel, amely ránk hárul Szent István örökségének őrzésében. Ez az örökség a magyar kulturális örökség és minden Kárpát-medencei magyar. Ezeket őrizni, megvédeni és utódainknak továbbadni a mi felelősségünk – fűzte hozzá ki Izsák Balázs.

Helyet kapott itt a szent család

Az ünnepségen Cseke Péter írodalomtörténész Tamási Áron írásművészetének titkairól értekezett, majd Szabó Réka szavalta el Szent István imáját. A költeményt augusztus 20-ára írta Tihanyi Tóth László 1995-ben, és másodszor hangzott el most a szentistváni templomban. A tizenkét éve működő Szent István Utódai nevű helyi hagyományőrző csoport az alkalomhoz illő műsort adott elő, majd koszorúkat helyeztek el a szent királynak a templomkertben levő szobránál. A mellszobrot 25 éve állították fel, Erdély első ilyen jellegű szabadtéri alkotása Sánta Csaba munkáját dicséri. Hármasfalu az az egyetlen település, ahol a szent királyi család mindhárom tagjának köztéri szobra áll, ugyanis 20 éve Csókfalván Szent Imre hercegnek, tizenöt éve Atosfalván Boldog Gizellának állítottak emléket. A mostani ünnepségen jelen volt Simorka Sándor szobrász, valamint a Budapesti Népfőiskolai Szövetség elnöke, Nagy Júlia, akiknek a község a két utóbbi szobrot köszönheti.

Otthon nem ünnepelhettek, eljöttek ide

Az ünnepségen jelen volt a kárpátaljai Tiszacsoma küldöttsége is. A templomban a kis Jancsik Félix versben tolmácsolta Kárpátalja üzenetét, majd a szabadtéri rendezvényen színpadra lépett a Borsika néptánccsoport is. Makfalva község évek óta támogatja a kárpátaljai település gyermekeit karácsonyi szeretetcsomagokkal, a legutóbbi jótékonysági bál bevételét is a tiszacsomaiaknak szánták, de jobbnak látták, ha egy erdélyi kirándulást szerveznek belőle, mintha a készpénzt adnák át nekik – tudtuk meg Vass Imre polgármestertől. A két település vezetői a magyarországi Kétpón ismerkedtek meg, és a csomaiaknak már volt szerencséjük Makfalvára látogatni, ahonnan karácsony előtt élelmiszer- és édességadományokat kaptak a gyermekeik a járvány előtt – mondta el lapunknak a kárpátaljai település polgármestere. Kovács Szvetlana hangsúlyozta: a háborús helyzet miatt idén minden augusztus 20-i nyilvános rendezvény elmaradt náluk, ezért is látták jónak, hogy Erdélybe jöjjenek. A néptánccsoportjuk népszerű otthon, a magyarországi testvértelepüléseiken is felléptek, de a gyerekek még sohasem jártak itt. Mivel a településük nem rendelkezik busszal, és pénzalapja sincs egy ilyen út finanszírozására, a csapat gyalog kelt át az ukrán–magyar határon, ahonnan a makfalviak szállították el őket. Szívesen jött mindenki, jól érezték magukat, csodálatos helyeken kirándultak, amiért nagyon hálásak a makfalviaknak – magyarázta el az elöljáró.