A szennyező fizet

Annak ellenére, hogy a megyei tanács és a város elöljárói beadványban fordultak a környezetvédelmi minisztériumhoz, valamint az illetékes szervekhez annak érdekében, hogy töröljék vagy halasszák el a megemelt hulladéktárolási illeték alkalmazását, előreláthatólag nem fogják azt eltörölni, ami hosszú távon a lakosság anyagi kiadásait növeli majd. 

A Maros Megyei Tanács januárban beadvánnyal fordult a környezetvédelmi minisztériumhoz, a megyei tanácsok országos egyesületéhez, az Európai Alapok Minisztériumához annak érdekében, hogy tisztázzák a hulladéktárolásra vonatkozó kormányrendeletet, amelyet januártól alkalmaznak, és melynek nyomán városon 50%-kal emelkedne a szemétszállítási díj, a vidéki lakosság által jelenleg fizetett szemételszállítási díj megduplázódna, ugyanakkor az új jogszabály életbeültetése európai uniós alapok visszaszolgáltatását is eredményezheti. A megyei tanács képviselői beadványukban kiemelték, hogy a tonnánkénti 80 lejes illeték bevezetése nem tisztázott, ugyanis sem a hulladék típusát nem nevezik meg egyértelműen, sem azokat a jogi személyeket, akiknek kötelességük az illetéket fizetni. A Maros Megyei Tanács kérte a 2013. évi 384-es sz. törvény alkalmazásának az elhalasztását az alkalmazási normák tisztázásáig vagy annak eltörlését. 

A Maros Megyei Tulajdonosi Társulások Szövetségének elnöke, Dumitru Rus által aláírt beadványban a szövetség nyilvánosan felkéri az Országos Közszolgáltatásokat Felügyelő Ügynökséget (ANRSC), hogy sürgősen indítson eljárást a tonnánkénti 80 lejes díjszabás csökkentésére vagy újragondolására. A Tulajdonosi Társulások Szövetségének közleménye szerint a beadványt támogatja dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is, aki a nyilvánosság elé terjesztett közleményében hangsúlyozta a hulladéktárolási illeték újraszámításának szükségességét, amely az idei évre tonnánként 80 lejjel nőtt, jövőre pedig tonnánként 120 lejjel számolnak. Amennyiben nem tisztázzák az illeték alkalmazását hulladéktípusonként, a szemétszállítási szolgáltatás növekedése a lakosság számára 50%-os drágítást eredményezhet városon. A szemételhordás és -tárolás drágítása pedig a lakosság felháborodásához és tiltakozásához vezethet, illetve a szolgáltatás mellőzésével illegális szeméttelepeket hozhatnak létre, újabb környezetszennyező gócok alakulhatnak ki. Az említett okokat figyelembe véve sürgették januári beadványukban a megoldást, a 2013. évi 384-es sz. környezetvédelmi törvény életbeültetésének elhalasztását mindaddig, amíg nem tisztázzák az előírásokat vagy nem törlik el teljesen azt. Amint az önkormányzat illetékeseitől megtudtuk, beadványukra érdemi válasz egyelőre nem érkezett. Az Európai Bizottság által kiszabott büntetőilleték nyomán a jelek szerint a lakosság számára kedvező válasz nem is érkezhet. 

Amint Kozma Mónika, a Maros Megyei Tanács elnöki tanácsadója kérdésünkre kifejtette, két oldalról kell megközelíteni a hulladéktárolási illeték alkalmazásának gondját. Egyfelől az állampolgárok megtapasztalják a hulladékelszállítás megdrágítását, másfelől az Európai Bizottság által kiszabott büntetőilleték kivetésével az ország arra kényszerül, hogy olyan pénzforrásokra tegyen szert, amelyekkel törleszthetik az uniós bírságokat. Amint a megyei elnök tanácsadója hangsúlyozta, a hulladéktárolási illetéket már január elsejétől alkalmazzák. Az érvényben lévő jogszabály szerint minden tonna hulladék után a hulladéklerakó működtetője 80 lej illetéket kell kifizessen minden hónap 25-éig a környezetvédelmi alap kasszájába. Ennek az illetéknek a csökkentésére készült egy módosító tervezet, amely szerint nem minden lerakott tonnára kellene fizetni az illetéket. Minden hulladéklerakónak van egy stratégiai terve azzal kapcsolatosan, hogy mekkora mennyiségű hulladékot szeretne újrahasznosítani, és mennyi marad újrahasznosítás nélkül. Ha például a hulladéklerakót működtető felvállalja, hogy a beérkező hulladék 20%-át újrahasznosítja, de a kitűzött 20%-os újrahasznosítási arányt nem tudja elérni, akkor a módosító tervezet szerint a 20% és az az alatt lévő teljesített mennyiség különbözetét fizetné ki büntetőilletékként. A módosító tervezet szerint nem is a hulladéklerakónak, hanem a gyűjtőnek kellene kifizetnie a tonnánkénti illetéket, olyan meggondolásból, hogy ha megfelelő edényekben, szelektálva gyűjtenék a hulladékot, kevesebb lenne a nem újrahasznosítható hulladék. Az Európai Bizottság által indított eljárás, amelyet a nem EU-konform hulladéklerakók működtetése miatt róttak ki az országra, újabb terheket jelent. Ezért a megyei tanács elöljárói már nem látják kivitelezhetőnek a hulladéktárolási illeték teljes eltörlését, mert egyértelmű, hogy a környezetvédelmi alap pénzforrásait elő kell teremteni. Az unió büntetőeljárása nyomán naponta 124 ezer eurót kell befizetni a környezetvédelmi minisztériumnak, míg be nem zárják az összes nem EU-konform hulladéklerakót. Így a tonnánkénti 80 lejes illetékre még nagyobb szükség lesz, mert az unió által kirótt büntetéshez szükséges összeget mindenképp elő kell teremteni. Az illetéket végső soron a lakosság fogja megfizetni, de az unió elve a szennyező fizet elvén alapszik, és annak ellenére, hogy 2009-től be kellett volna zárják a nem EU-konform hulladéklerakókat, a jelek szerint a lakosságon fog ez lecsapódni. Amint a tanácsadó kifejtette, a sajtóban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak, ugyanis az országban nem csak egyetlen EU-konform hulladéklerakó van, például a szentpáli is annak számít, és még van pár hasonló.