Székely üstökös, Kézdi csillaga
2011-05-23 16:40:05
- Bölöni Domokos
Az angyalarcú gyerek sokra viheti. Előtte a küzdés, előtte a pálya.
„Hát te ki vagy?” „László Attila vagyok Kézdivásárhelyről.”
Az angyalarcú gyerek sokra viheti. Előtte a küzdés, előtte a pálya. A fényes karrier; ami persze nem az élet. Gyerekszereplők tündöklése csúcsra turbózza a nyereséget. A zsűri (Fáy Miklós, Hernádi Judit, Oroszlán Szonja, Szirtes Tamás) kellően meghatódik, illőn szigorkodik, ám nem fukarkodik a dicsérettel: bőkeblűen ontja a sikerélményt. Akik eddig a szintig jutottak (ha közben valaki mindig lemarad is), rövid távon már komáznak a boldogsággal. A két táncos csoport, az April Projekt és az Everdance, a „mónikás” Szabó Ádám, az egzotikumnak számító Chen Timi, a „belső látással” s szép hanggal megáldott Krizbai Terézia, a különleges Gomes – Martins Klaudia, és hát a mi csodagyerekünk, Erdély szülötte, a „Lehetsz király” László Attila. Az „egzotikus” tájszólású srác kezdi otthon érezni magát Budapesten. Ha vinni is akarja valamire, ott kell maradnia. „Képlékenynek” látszik – nemsokára átgyúrják, „újjáteremtik”, hiszen a bulvármédia istent játszik: a maga „képére és hasonlatosságára” formálja „teremtményeit”. Egyelőre jól áll neki ez a póz. „Székely üstökös” – kár, hogy Attila a neve, és nem Csaba, mert akkor már benne volna a Székely himnuszban is… Sebaj, lesz ő még a „székely Isten ostora” !... Szűkebb hazájában őszintén lelkesednek érte: „Kézdivásárhely 14 éves csillaga egyenes úton halad a vetélkedő legmagasabb dobogója felé! Mi is szurkolunk neki, hajrá, Attila!”
Én azért szurkolok, hogy ne darálja be őt is, mint számos „elkukkant” hullócsillag-sorstársát az undok profitzabáló világszörnyeteg: a sóbiznisz.
