A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének megyei fiókja által kezdeményezett klub hétfő esti meghívottja Székely Csaba, a Bányavirág és a Bányavakság című színdarabok szerzője volt, akivel a jelen levő újságírók arról beszélgettek, hogy mennyire ábrázolja reálisan az erdélyi falut a művében.
Fotó: Vajda György
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének megyei fiókja által kezdeményezett klub hétfő esti meghívottja Székely Csaba, a Bányavirág és a Bányavakság című színdarabok szerzője volt, akivel a jelen levő újságírók arról beszélgettek, hogy mennyire ábrázolja reálisan az erdélyi falut a művében.
Székely Csaba mesélt a munkák ihletőiről, arról, hogy hogyan rajzolódtak ki a szereplők jellemei, mennyit tett hozzá Sebestyén Aba rendező és a színészek, miként alakult a darab a színrevitel folyamatában. Az újságírók e témából kiindulva azt feszegették, hogy valójában mennyire jellemző az erdélyi falvakban az alkoholizmus, az elvándorlás, a munkanélküliség. Mert bár bányavidékről van szó a darabokban, a kérdés az volt, hogy az ottani élethelyzet mennyire általánosítható. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a jelenség nem új keletű, különböző történelmi korokban voltak hasonló elkeseredettség-hullámok, amelyek végső elhatározásra bírták az embereket. Az újságírók azt is hangsúlyozták, hogy szerencsére a falvakban találkozni lehet pozitív példákkal is, hiszen vannak, akik maradnak, vállalkoznak, próbálnak mély gyökeret ereszteni Erdély rögös földjébe. De egyértelműen nincsenek könnyű helyzetben a mai vidéki fiatalok.
Az író azt is elmondta, a budapesti Örkény Színház pályázatára megírta a harmadik darabot is, amelynek címe Bányavíz. Hogy ez miről szól, nem árulta el, azt viszont megtudtuk, hogy a bemutatója először Magyarországon lesz, nálunk alig egy év múlva láthatjuk hazai színészekkel a trilógia befejező részét. Terveiről, munkájáról is mesélt, s innen a szó a mecenatúrára terelődött. Mindannyian megállapították, hogy míg tőlünk nyugatra kialakult ez az intézmény, addig nálunk az alkotókat nem támogatják megfelelően és még nem igazán akadt olyan nagyvállalkozó, aki érdekelt lenne az ilyen jellegű beruházásban.
A MÚRE-klub következő meghívottja Pál Norbert, a leideni egyetem joghallgatója, aki az ENSZ genfi emberjogi irodájának megfigyelőjeként gyakornokoskodott, és a sajtószabadság nemzetközi korlátozásának példáiról értekezik majd.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
