Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nem tudja még. Aztán képébe
verik a térképet. Anyaga kemény.
A pecsétek felhorzsolják a szemhéját.
Nem lát. Nem is érdemes. Sorsát
meghatározza ez az egyszerű postai
küldemény.
Száját később betömik saját
kenyerével. Adományként.
Ha volt fix pont a világegyetemben,
az itt volt. Nincs itt.
Aki jövevény lett, már nem fordíthat
ki semmit a sarkaiból.
„Egy csokfalvi ház küszöbén még ott virít a kopott patkó, amelynek az ártó szellemektől kellett volna megóvnia, s az életem fonalára hurkolt bogokon kellett volna oldania egyet-egyet. Későre sikerült átjutnom a sötétségen, miután Erdély fölött is kiderült az ég. Nem akarom már megváltani a világot, de szeretném olyannak mutatni, ahogyan én látom.”