Szebb, tisztább világot szeretnének

Pénteken mutatták be Csíkfalva község tanintézményei, hogy milyennek szeretnék látni környezetüket. Míg itt a vízre fektették a hangsúlyt, Ákosfalván a természetes, egészséges élelmiszerek kerültek előtérbe.

A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ (FÖK) egy hároméves projektje keretében két megyeközponti iskola mellett három vidéki tanintézményben is támogatott egy-egy kisprojektet: Nyárádgálfalván, Csíkfalván és Ákosfalván. A Milyen jövőt szeretnénk? projektet az Európai Klímaszövetséggel partnerségben valósítja meg a civil szervezet, a cél az, hogy a közösségek a jelenlegi klímaváltozások közepette elgondolkodjanak jövőjükön, azon, hogy hogyan lehet csökkenteni a klímaváltozás hatásait, vagy a körülményekhez hogyan lehet alkalmazkodni. Pénteken Csíkfalván került sor a projektzáróra, ebben a községben a víz kérdésével foglalkoztak a diákok és a pedagógusok, és ez azért is időszerű, mivel a Nyárád alsó folyása után a felső szakasz szabályozását is tervbe vették a hatóságok. Az lenne helyénvaló, ha a lakosságot tájékoztatnák a kérdésben, a helyiek is véleményt mondhatnának, és csak olyan beavatkozások történnének, amelyek a helyi közösségek érdekeit szolgálnák. Az egészséges víz igen fontos az ember számára, de csak akkor hasznos, ha a víz, a folyó és a vízgyűjtő terület egy egységes ökológiai rendszer részét képezi – fejtette ki lapunknak a FÖK elnöke a projekt lényegét. Ebben a községben a gyerekek megvizsgálták a Nyárádot mint vizes élőhelyet és ökológiai rendszert, továbbá a folyóba ömlő patakokat, a falvak kútjait, és megállapították, hogy a víz egyre kevesebb és szennyezettebb, ezért szeretnék megőrizni azok természetes állapotát. A projekt során kapcsolatban álltak a lakossággal, nagyon hasznos és értékes munkát végeztek – értékelte a tapasztalatokat dr. Hajdu Zoltán.

 „A jövő a mi kezünkben van” 

Pénteken a község tanintézményei bemutatták a projekt során végzett munkáikat. A szentmártoni és jobbágyfalvi óvodások közös csapata megfigyelte a Nyárádot és életterét, majd egy makettasztalon olyannak formázta meg, amilyennek látni szeretné: állatok itatására, gyerekeknek lubickolásra alkalmas, mellette jó minőségű legelők, újjátelepített erdők és egészséges zöldséget termelő háztáji gazdaságok vannak. A szentmártoni elemisek egy egészséges, tiszta vizű falukutat szeretnének, mert a településen végzett vizsgálataik szerint a gazdaságok vize nem a legegészségesebb. Hasonló következtetésre jutottak a jobbágyfalvi elemisek is, akik a vizsgálatok mellett a falu kúttérképét is elkészítették. A vadadi elemisek a falu kútjait, forrásait, patakát vizsgálták, hulladékot gyűjtöttek, virágokat ültettek. A csíkfalvi diákok egyik csapata a víz körforgását, a másik a Nyárádot mint ökológiai rendszert mutatta be, míg a felső tagozatosok egy terepasztalt készítettek, amelyen azt tanulmányozták, hogy milyen áradásokat okoznak az esőzések a Nyárád természetes és szabályozott szakaszain.

Oltyán Judit porjektirányító tanárnő elmondta: a kisdiákok mindenre fogékonyak, de a nagyobbak is érdeklődéssel fogadták a kezdeményezést, és két szakaszban válogatták ki a részt vevő diákokat, akik nagyon ügyesek voltak, meglepő ötletekkel és jelmondatokkal álltak elő a munka során. Balogh Tünde igazgató is örömét fejezte ki, amiért a FÖK projektjében részt vehettek. Hosszú és kemény munka volt, de a diákok élvezték, nagyon szépen alakultak az utóbbi hetekben a csoportok munkái, és az is eredmény, hogy el merték képzelni a jövőt, és ezt a képet szüleikkel és falustársaikkal is megismertették. Hajdu Zoltán elismerését fejezte ki a pedagógusokanak a mindennapi nevelő és oktató munkáért, a zsűri pedig minden csoport munkájából kiemelte a jellegzetességeket, majd díjakat, okleveleket nyújtott át.

Ákosfalván is tanulmányoztak a gyerekek

Ákosfalva községben az élelmiszer volt a projekttéma. A diákok a pedagógusok irányítása mellett megismerkedtek a kenyér történetével, a házi kenyér készítésének módszerével, összehasonlították az otthon sütött és az ipari körülmények között gyártott kenyeret. Ismerkedtek a zöldségekkel is, az iskolaudvaron szép kis zöldségeskertet alakítottak ki, megvizsgálták a hagyományos és ipari körülmények között nevelt állatok közötti különbséget, illetve az ezek húsából készült termékeket. Hajdu Zoltán itt is azt emelte ki, hogy a munkába a helyi lakosságot is bevonták. Szervezetük fontosnak tartja, hogy az iskola mint intézmény ne különüljön el a közösségtől, és amit a gyerekek a környezetvédelemről, fenntartható fejlődésról tanulnak, az épüljön bele a közösség életébe, és a fenntartható fejlődés irányába mutató kezdeményezések váljanak a közösség fejlesztési elképzeléseinek részévé.