Szatellitcsőszök
Egyre inkább műholdakkal, nem pedig emberi ellenőrökkel néz a gazdák körmére az Európai Unió, hogy megtudja, jogosan igényeltek-e agrártámogatást.
Egyre inkább műholdakkal, nem pedig emberi ellenőrökkel néz a gazdák körmére az Európai Unió, hogy megtudja, jogosan igényeltek-e agrártámogatást.
Azt, hogy megművelte-e az adott földdarabot annak gazdája, és ha igen, valóban azt a növényt termeszti-e rajta, amelyhez jár támogatás, műholdakkal jóval olcsóbb ellenőrizni, mint kiküldeni valakit a határba közvetlen szemlére. Utóbbinak a költsége az űrbéli parasztportapásztáénak csaknem háromszorosa: 400 euró az emberi kontroll, 150 a műholdas. A magas költségek ellenére fontos az ellenőrzés, mivel eurómilliárdokra rúg az EU agrártámogatása.
Nagy-Britanniában a szubvenciók felhasználását ellenőrző hivatal, az RPA (Rural Payments Agency) csakis azoknak a támogatási igényléseknek néz utána a földeken, amelyek gyanúsak lehetnek. A műholdak gyorsan lefényképeznek nagy területeket kellő részletességgel, és szükség esetén hamar visszatérhetnek pontosításra.
2010-ben az EU egészében az ellenőrizendő teljes termőterületnek már a 70 százalékát „szatellitcsőszök” mustrálták végig, 210 ezer négyzetkilométert fotóztak le. Csakhogy nem tévedhetetlenek. Ausztria például azért nem használja a műholdas kontrollt, mert hegyes területén az árnyékok pontatlanná tehetik a felvételeket. Skóciában is elvetik az űrtechnikát, ott a túl sok felhőre hivatkoznak fotóakadályként.
A fotópontosítás ügyében a jövő útja az úgynevezett drónoké, a robotrepülőké. A távirányítású szerkezeteket a NATO haderői már alkalmazzák – Afganisztánban, Pakisztánban vették hasznukat –, de mezőgazdasági bevetésük elég drága. Az agrárszubvenciók jogosságának ellenőrzéséhez viszont egyszerűbb változataik is megfelelőek lennének, és a műholdaktól eltérően nem csupán felülnézetből, hanem különböző szögekből is tudnak fotózni. Próbastádiumban már munkálkodnak agrárdrónok Franciaország déli részén, a szőlőtermesztés jogi és ökológiai előírásainak betartását ellenőrzik, gyakran pedig a szőlő nem termesztést. A gazdák akár 10 ezer eurót is kaphatnak hektáronként, ha kiirtják versenyképtelen termésű szőlőtőkéiket.
Ami a földművelőket illeti, jobban szeretik a műholdcsőszt, mint a hús-vér támogatásellenőrt, mivel az előbbi nem rabolja idejüket.
