Szárhegy 2019

A Gyergyószárhegyi Művésztelep három tavalyi alkotótáborának terméséből látható válogatás a marosvásárhelyi Bernády Házban. A kortárs művészet műfaji változatosságát, anyag- és ötletgazdagságát tükrözi a kiállított 33 munka. Lényegesen több a kép, mint a plasztika, de a szállíthatósági szempont is érvényesült a válogatásnál, mondta el a január 27-i megnyitón a tárlat kurátora, Ferencz Zoltán grafikusművész, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti irányítója. A súlyos, nagy szobrok otthon maradtak, a gyűjteménynek ezt a részét gyarapítják újabb inventív formákkal. Több installációt sem hoztak el Szárhegyről, nehogy utaztatás közben megsérüljenek. A művésztelep működtetői azt szeretnék, ha minél többfelé megmutathatnák, milyen intenzív munka folyik az alkotótáborokban, így nem csak a Szárhegyre látogatók örülhetnek az évente jelentősen gazdagodó kollekció látványának, más honi és határon túli települések is betekinthetnek az idén 46. évébe lépett létesítmény tevékenységébe. A vásárhelyi tárlat anyaga azonos a közvetlenül előtte Csíkszeredában, az ottani Megyeháza Galériában látottal. Idén ugyanezt még többfelé viszik el, a legnagyobb izgalommal a gödöllői kiállításra készülnek, ahol a tervek szerint a nagyon sok turistát vonzó Grassalkovich-kastélyban vonhatják majd színvonalas műgyűjteményükre a látogatók figyelmét. Persze a legfontosabb, hogy Szárhegyet se kerüljék el az érdeklődők, mert a Lázár-kastély ugyan sajnos továbbra sincs nyitva az alkotók és a közönség előtt, de azért mégis élénk és igényes, következetes és fiatalosan kísérletező kedvű munka zajlik a telepen. Az új festmények, grafikák, printek, szobrok, textíliák és más vizuális alkotások bemutatóterét is megnövelték, és arra is figyelnek, hogy a régebbi művek, különösen azok, amelyek kinn vannak a szabadban, kellő védelmet kapjanak, az esetleges sérüléseiket kijavítsák. 

Eleven párbeszéd alakul ki a galériában a különböző nemzedékek képviselői között. Van köztük rangos díjakkal jutalmazott idősebb művész és pályakezdő fiatal egyaránt. Nyilván a felsorakoztatott műtárgyak is más-más szinten szerepelnek a képzeletbeli értékskálán. A művekbe fektetett szellemi, fizikai erő, energia, az érzelmi hőfok sem azonos. Látszik, hogy volt, aki jól érezte magát a táborban, de nem törekedett többre a meghökkentésnél. Mások legjobb színvonalukon jelentkeztek. Együttesen célba talál a Továbbított üzenet Gyergyószárhegyről I-II-III. A nagy kezdőbetűből kikövetkeztethető, hogy ez egy cím, egy vegyes technikájú triptichoné, a Mayer Éváé. Az ősMAMŰ-s Elekes Károly egy korábbi ciklusát folytatva készítette el Flagellum Dei című fa-fém plasztikáját. Ezúttal a fatörzsből kimunkált henger felső részére rajzolt mértani alakzatba vágta szintén geometrikus nyelű fejszéi fokát. A Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült alkotó ragaszkodik erdélyiségéhez, mindegyre újabb művészi feladatokra tér vissza szülőföldjére. A ma is marosvásárhelyi Szabó Anna Mária sikeres Vázak olajsorozatát folytatja tiszta, égi színekkel, Csóka Szilárd Zsolt pedig földöntúli hangulatú portréjával jelzi, egész arcképcsarnokká fejlesztené különös emberábrázoló elképzelését. Miklós Hajnal nagy, színpompás Képzelt tája képzeletpiszkálón vonzza magához a nézőket, Miklós Árpád grafikája hátborzongatón sugallja a tudathasadást. És van még jó pár érdekes látnivaló, ajánlom, folytassa a helyszínen, kedves olvasó.