Számbavétel és eredmények (1.)

Öt éve tartó átfogó és széles körű együttműködésre, tudományos munkára lehetőséget nyújtó dohányzáskutatási projekt befejező mozzanataként tartottak kiértékelő tudományos megbeszélést június 23-án a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Közegészségtani Tanszékén. 

 

Amerikai támogatással

A nyilvános szakmai találkozón a hét témakörben lebonyolított kutatás eredményeit vették számba, ami a MOGYE és az egyesült államokbeli Davidson College, valamint a Wake Forest University együttműködése alapján valósulhatott meg Dohányzáskutatási képességfejlesztés Romániában címmel. Az öt éve zajló tevékenységet az amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet Fogarty Alapítványa támogatta. A tudományos megbeszélést sajtótájékoztató előzte meg az egyetemi szenátus termében prof. dr. Leonard Azamfirei rektor, valamint a kutatásvezetők jelenlétében. 

Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a romániai projekt irányítója kérdésemre elmondta, hogy prof. dr. Kristie Foley vezetésével és dr. Balázs Péter, a budapesti Semmelweis Egyetem professzorának közreműködésével korábban egy Magyarországot átfogó kutatás zajlott. A Balázs professzorral való kapcsolatának köszönhetően merült fel a gondolat, hogy a kutatást Romániában is folytatni lehetne az amerikai fél támogatásával. A kemény munkával elkészült pályázatot 2012 nyarán az amerikaiak elfogadták, és 2012 novemberétől folyósítani kezdték a támogatást.

Kicsit furcsa az angol nyelvet követő cím, viszont tartalmazza a támogató törekvéseit, hogy a megjelölt hét témában olyan kutatás kezdődjön, ami egyetemek közti kapcsolatokra, együttműködésre épül, támogatást jelent a kutatásban részt vevő oktatóknak, fiatal szakembereknek az előrelépésben. A projekt során olyan tevékenységekre is sor került, amelyek a megelőzést szolgálják, pontos képet nyújtanak a kutatás folyamatáról és az érintettekre gyakorolt hatásáról is – mondta Ábrám Zoltán.

 

Fő célpont: a fiatalok

Számos esetben hallunk a dohányzás káros, visszafordíthatatlan folyamatokat előidéző hatásáról. Ennek ellenére romániai viszonylatban még mindig magas az aktív és passzív dohányosok száma, a fiatal korosztály több mint egynegyede rendszeresen cigarettázik. 

Mindezek alapján vált szükségessé, hogy olyan felmérések készüljenek, amelyek megbízható adatokat szolgáltatnak a lakosság, a serdülő fiatalok dohányzási szokásairól. Ennek ismeretében pedig nagyon fontosak a dohányzásellenes kampányok, amelyek fő célpontját a fiatalok kell hogy jelentsék. Az sem mellékes, hogy Romániában az egészségügyi dolgozók 43 százaléka dohányzik. Az Egyesült Államokban a dohányosok több mint fele hagyta abba a cigarettázást, Romániában a rendszeresen cigarettázók közel 80 százaléka szeretne leszokni a dohányzásról, de ez mindössze a 12-13 százalékuknak sikerült, ez  az egykor dohányzó, arról sikeresen leszokó személyek aránya.

 

Beszámoló a hét témakör eredményeiről

A projekt keretében hét témakörben öt éven át folyt a tevékenység. Erről adtak számot a tudományos megbeszélésen, amelynek megnyitóján felszólalt dr. Cotoi Ovidiu Simion, az Általános Orvosi Kar dékánja, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és Ionescu Felicia tanárnő, akik lehetővé tették a diákok körében végzett munkát. 

A Dohányzáskutatási képességfejlesztés Romániában projektet  dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a kutatási tevékenység koordinátora mutatta be. A hét témakörről az adott témák kutatásvezetői számoltak be. A várandós anyák dohányzási szokásairól pedig dr. Tarcea Monica egyetemi tanár, a kutatásba a szülész-nőgyógyász orvosok is bekapcsolódtak. A különböző környezetben élő serdülők körében végzett megelőző munka eredményét – hiszen az a legfontosabb, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra –, amelyet öt megyére kiterjedő felmérés előzött meg, dr. Albert-Lőrincz Enikő, a Babeş–Bolyai Egyetem professzora ismertette. A diákoknak átdolgozott internetes dohányzás-megelőzési programról dr. Nădăşan Valentin egyetemi adjunktus, a szociális intézményekben nevelkedő fiatalok dohányzási szokásairól öt erdélyi megyében, továbbá a beavatkozás lehetőségeiről dr. Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Központ volt igazgatója számolt be.

A füstmentes orvosi egyetem érdekében az orvostanhallgatók körében végzett kutatásokról dr. Kikeli Pál emeritus egyetemi tanár tartott előadást. A levegő cigarettafüst okozta PM 2.5 részecskékkel való szennyezettségéről a tanintézményekben és közintézményekben végzett mérések alapján dr. Bíró Levente rezidens orvos számolt be, a dohányzás gazdasági hatásairól dr. Szabó Árpád, a Nagyváradi Keresztyén Egyetem oktatója, vállalkozó.

 

Állásfoglalás, módosító indítvány a törvényhez

Az előadásokból kiderült, hogy a projektben részt vevő kutatásvezetők nem feledkeztek meg a közvélemény alakításának szükségességéről sem. Több alkalommal állást foglaltak és támogatták a dohányzásnak a közhelyekről való teljes kitiltását indítványozó törvénymódosítást. Szolidárisak voltak azokkal a szakmai szervezetekkel (Lélegezz Románia Koalíció, Román Pneumológiai Társaság, Romániai Szív Alapítvány, Romániai Kardiológiai Társaság stb.), amelyek hasonló célokat követnek. Kerekes Károly parlamenti képviselő közvetítésével egy módosító indítványt is benyújtottak a készülő törvényhez, amelyben azt kérték, hogy a tervezetben megnevezett zárt nyilvános helyek között a gyermekvédelmi intézetek is szerepeljenek, ahol teljes mértékben tiltott legyen a cigarettázás. Jelképesnek tartották volna, ha Románia parlamentje a nemzeti dohányfüstmentes nap alkalmából szavazta volna meg a törvénytervezetet. 

Ábrám professzor elmondta, hogy nagy teljesítménynek és eredménynek érzi, hogy 2016. november 22-én a képviselőházban, a romániai közélet hírneves képviselőinek részvételével gazdasági jelentést mutattak be az amerikai támogatással végzett kutatásról, továbbá a három legeredményesebb témavezető beszámolója is elhangzott. 

Ugyanakkor sajnálatosnak tartotta, hogy még sokan bekapcsolódtak volna a kutatásba, amely a marosvásárhelyi egyetem részéről is pozitív megvalósításnak számít, amit a rektor is kiemelt. 

A beszámolót jövő heti összeállításunkban folytatjuk a kutatás számszerű, konkrét eredményeivel.