Szakmai bemutatók sorát szervezi az RMGE

A talajápolás fontosságát hangsúlyozzák

A nyári betakarítási munka végeztével sem pihenhetnek a gazdák. Az RMGE Maros szervezete a megyét járva megmutatja, mivel kellene zárni az aratási idényt.

Mezőpanitban, Nagyernyében és Káposztásszentmiklóson tartott bemutatót az elmúlt hetekben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete (RMGE Maros) a tarlóhántásról és talajlazításról. Bármerre utaznak, nagyon kevés tarlót látnak meghántva, ami óriási probléma. Ha a következő vetés is gabona lesz az adott területen, az aratás után el nem végzett tarlóápolási munkálatok akár harmincszázalékos terméskiesést is eredményezhetnek. Ahhoz, hogy a szaktanácsadás hiteles legyen, fontosnak tartják, hogy a gyakorlatban mutassák meg a gazdáknak, hogyan kell szakszerűen dolgozni – mondta el lapunknak a bemutató célját Fazakas Miklós, a szervezet elnöke. Fel kell hívni a gazdák figyelmét, hogy a tarlóhántás elmulasztása nemcsak hanyagság, de hiányosság is a gazdálkodásukban. Aratás után a talajszerkezetet lazítani kell, a növényi szármaradványokat pedig be kell dolgozni a talajba. Ez elindítja a tarlós területen a szinte nem létező biológiai életet a következő vetés elvégzése előtt. Talajélet nélkül a növény nem tudja felvenni a tápanyagokat, ehhez a talajlazítás elengedhetetlen előfeltétel. Ha minden mást jól csinál is a gazda, de ezt a munkafázist kihagyja, a következő termés egyharmadát indulásból elveszíti. 

A tápanyaghiány és a nem megfelelő időben végzett agrotechnikai munkálatok mellett a rossz gyakorlatok is jelen vannak, amivel a gazdák elrontják a talajszerkezetet, ez pedig ugyanúgy súlyos terméskiesést eredményez. Ezért nagyon fontos aratás után tarlóhántást végezni, visszaállítani a talajszerkezetet a megfelelő tápanyaggal, például zöldtrágyát eredményező növények magvait elvetni. Ugyanilyen fontos a mélytalajlazítás, ami segíti a föld levegő- és vízháztartását, ezért elengedhetetlenül szükséges volna négy-öt évente akár 70-80 centiméter mélységig fellazítani a talajt.

 „Amikor megmutatjuk a különbséget, látszik, hogy van érdeklődés, de a gazdálkodási gyakorlatban lassan változik a mentalitás. Ha egy zónán belül nincs olyan gazda, aki helyesen csinál valamit, akkor mindenki helytelenül jár el. A gátakat kell áttörni, hogy változás következzen be a gazdák körében” – véli Fazakas Miklós, aki szerint a nagy gazdálkodók is kihagynak egy-egy munkafázist, mert nem értik, nem látják a fontosságát, pedig a megfelelő agrotechnika használata fél termést jelent.

Teret nyer az olajtermelés

Múlt héten az olajlen termesztéséről és kombájnos betakarításáról is bemutatót tartott az RMGE Maros, ezúttal Istvánházán. Ennek időszerűségére utal, hogy Európában nagyon megnőtt a kereslet a len- és kenderolaj iránt, és Magyarországon is komoly stratégia épül a kendertermesztésre, a piaci tendenciák ismeretében.

Az olajlen egyszerű termesztési technológiát igényel, a sovány talajokon is megterem, és a mifelénk nagyon elszaporodott vadállatok sem zsákmányolják, pusztítják. A tápanyagban szegény területeken is megterem hektáronként két tonna lenmag, ami tíz tonna búza árával is felér. Ha többen elkezdenék mifelénk is az olajlen termesztését, komolyabb eredmények is mutatkoznának – állítja az elnök, aki szerint fontos, hogy a szervezet a „problémás” témákat úgy közelítse meg és vigye közel a gazdákhoz, hogy gyakorlati és technológiai bemutatókat is tart mellé.

Következik a gazdanap

Szeptember első szombatján Székelyszentistvánon szervezi meg idei, immár nyolcadik gazdanapját az RMGE Maros. A délelőtt folyamán a vendégek a helyi Sándor János fafaragó és Nemes András régiséggyűjtő kiállítását tekinthetik meg, lesz kézművesvásár és gazdakörök közötti főzőverseny, délután kulturális műsor és a konyhakertek díjazása, de „parasztjátékokat” is terveznek. Eközben a kultúrotthonban első alkalommal átnyújtják a Pro Agricultura Transilvaniae díjakat: idén az anyaországi Somogyi György szegedi paprikakutató és Kovácsné Marika, a Csongrád megyei agrárkamara vállalatának igazgatója veheti át, míg Erdélyből olyan személyiségek, mint Jakab Sámuel, György Sándor, Máthé László és Kiss Károly, ez utóbbi ez alkalommal bemutatja és átadja tizenegy kötetből álló munkáját, a magyar agrárszakemberek monográfiáját. Posztumusz tüntetik ki ugyanezzel a díjjal Tamás Lajos mérnököt, Csomós Attila szervezeti elnököt és Nemes János hármasfalusi gazdaköri vezetőt. Az RMGE Maros így szeretné megköszönni mindannyiuknak a közösségért végzett önzetlen szolgálatukat

Fazakas Miklóstól megtudtuk: első lépésben ezt a kilenc személyt jelölték, de az elmúlt harminc évben végzett munkájáért minden arra érdemes megkapja a díjat. Van is mivel büszkélkednie a szervezetnek, hiszen Zsombolyától Székelyudvarhelyig egész Erdélyben komoly, akkreditált magyar nyelvű szakképzést folytatott az RMGE Maros, ez idő alatt hatezernél is több oklevelet adott a gazdák kezébe. Ezt sokszor társadalmi munkában végezték a szakemberek, miközben hatalmas szakmai anyagot is összegyűjtöttek. Ez a fajta önzetlen munka szinte példa nélküli, ezt pedig egy-egy díj átadásával is szeretné megköszönni nekik a marosvásárhelyi szervezet.