Szécsi Margit: Az elfelejtett ház
Szobád a dantei pokol,
napja az emeleti ablak,
ha kinyitják, letükrözi
halvány mását a sugaraknak.
A folyosón fehér kiságy,
rácsok közt ácsorog a gyermek,
az eltévedt fény felé
szirom-ujjai felrepesnek.
A házmesterné: kulcsos angyal,
a zöld, reves WC elé ül,
megnézi, tisztán hagytad-e.
Mint anyád, oly hamar megőszül.
Büdös olajszag, főzelék
dühödt égés-párája szárnyal.
Poroló döng, mint mellkason
az ököl a bűn-bevallásban.
Futni kéne, de leszorít
a magány deresedő pántja, –
te csak iszod a feketét
s vadabb a szíved dobogása.
90 éve született a József Attila-díjas, Radnóti-díjas és posztumusz Magyar Örökség díjas Szécsi Margit költő, grafikus (1928-1990), Nagy László költő felesége.