Sokaknak a közelmúlt egyik nem túl kellemes meglepetése volt a villanyszámla emelkedése, és most az energetikai szakterület civil szervezetei azt jelzik, hogy hasonló áremelkedés lehetséges a gáz esetében is. A kormány dolgozik ezen, méghozzá úgy, hogy késlekedik dönteni az ársapkával kapcsolatban, ez pedig rosszul befolyásolja a piacot.
A helyzet az, hogy jövő április 1-ig (nem vicc) van érvényben a jelenlegi árkompenzációs rendszer, ami szerint a fogyasztó a kormány által behatárolt árat fizet a gázért, azon felül pedig a kormány állja a szolgáltatók felé az árkülönbözetet, ha az energiahordozó a gyakorlatban többe került a kompenzált árnál.
Hogy mi lesz az ársapkával áprilistól, arról egyelőre semmit nem tudni. Egyes nyilatkozatok szerint megszüntetnék, de például a költségvetési tanács, amelynek amúgy semmilyen döntési jogköre nincs, tehát az álláspontját nem kötelező figyelembe venni, a megtartása mellett foglalt állást. Döntés a kérdésben még a láthatáron sincs, és ez a bizonytalanság felverheti az árakat, a pénzt végeredményben mindenképpen a fogyasztók fogják lepengetni.
A fentebb említett szakértők sajtóhírek szerint arra figyelmeztetnek, hogy az energiapiacon már látszanak az erre utaló jelek. Mint mondják, a piac gyakorlatilag befagyott, a termelők nem akarnak eladni, mert azt várják, hogy a kormány döntsön a kompenzációs rendszerről, a szolgáltatók a maguk során pedig szintén nyugtalanok. Senkinek nem jó, hogy gyakorlatilag bő három hónappal a határidő előtt lövése nincs, hogy áprilistól milyen piaci és szolgáltatási környezetre kell felkészüljön. Erre még rátevődik az az általános piaci törvény, hogy hosszabb szállítási határidőre könnyebb olcsón vásárolni, minél sürgősebb a beszerzés, annál inkább próbálják az eladók az árat felsrófolni, mert tudják, hogy a vevő rá van szorulva az adott termékre, és e szabály alól az energiapiac sem kivétel.
Minél tovább malmozik a kormány az ársapka fölött, annál biztosabb, hogy a tavasztól arrafele a gázszámlák fájni fognak. Ha megszüntetik a kompenzációt, akkor azonnal, mert a drágábban beszerzett gázt a szolgáltatók rögtön borsos áron számlázzák a fogyasztónak. De ezt a tétovázást akkor is megfizeti közvetetten a fogyasztó, ha amúgy továbbra is érvényben marad az ársapka. Mert abban az esetben a kompenzált ár és a valódi ár közötti különbséget a kormány fizeti ki a szolgáltatóknak, viszont a kormány nem a Télapótól kapja a pénzét a bakancsába, hanem az adófizetőkről nyúzza le adók és illetékek formájában. Vagy hiteleket vesz fel, amelyeknek a törlesztését még az unokáink is nyögni fogják.
Az adófizető egyelőre csak reménykedhet abban, hogy a kormányosoknak is leesik a tantusz, hogy pénzt spórolni nemcsak fizetések és egyéb juttatások levágásával lehet, hanem úgy is, hogy ha egy olyan kritikus piac, mint az energiaellátás viszonyait érintő döntéseket idejében meghozzák.
