Tizenöt éve történt, hogy Sütő András levelet írt Pusztakamarásra nagybátyjának, Székely Gergelynek, aki édesanyja öccse volt…
Tizenöt éve történt, hogy Sütő András levelet írt Pusztakamarásra nagybátyjának, Székely Gergelynek, aki édesanyja öccse volt (tizenegyen voltak testvérek anyai ágon, lásd id. Székely Gergely és Dezméri Mária családfáját a Sápadt fényben gyertya ég/ Naplójegyzetek Sütő András utolsó éveiről című kötetben). Ők voltak Sütő András nagyszülei anyai ágon.*
A borítékra ezt írta: Székely Gergelynek/ szeretett nagybátyámnak/ 99. karácsonyán/ – Andor. (Itt jegyzem meg, hogy családi és rokoni körben Sütő Andrást mindig Andornak szólítottuk.)
A borítékban egy színes fotó volt, amely 1982-ben készült Pusztakamaráson, a Kiskút-völgyben, ahol Székely Gergely lakott 1937-től egészen 2001-ben bekövetkezett haláláig. A kép hátára Sütő András ezt írta: Kedves Gergi! Boldog karácsonyt és egészséget kíván Andor. 99. XII. 24. Az alján egy pontosítás volt: Ez a kép 1982 nyarán készült.
A képen látható három személy közül két személy kiléte teljesen tisztázott: baloldalt Sütő András cigarettagyújtás közben és középen Székely Gergely, azaz Gyümölcsoltó Gergely, ahogy nevezte az Anyám könnyű álmot ígér című kötetében. A kép jobb oldalán lévő harmadik személy (háttal) minden bizonnyal Neumann László operatőr, az M1 egykori munkatársa, aki – felesége marosvásárhelyi volt – gyakran járt Erdélybe, így Pusztakamarásra is.
Sajnos, a kép készítője, a fotós neve ismeretlen (nincs feltüntetve), bár ez fölöttébb fontos információ, ami a szerzőséget illeti. Míg Sütő András élt, többször megmutatta családi fotótárát, képeket választottunk ki a később megjelent Templomra szállt bánatmadár című kötetbe, és az 1982-ben készült pusztakamarási fényképeken gyakran láttam Farkas Tamás erdélyi származású fotóművész nevét. Merem állítani, hogy ezt is ő készítette!
Amikor Sütő András átadta a levelet, hogy személyesen kézbesítsem, édesapám már a 89. évében járt. Rá másfél évre kísértük utolsó útjára az irodalomba is bevonult Kiskút-völgyből a kamarási magyar temetőbe. A temetésen jelen volt Sütő András is. Harminc évvel korábban az Anyám könnyű álmot ígér című regényében Sütő András ezt írta édesapámról: „Fordulatos élete folyamán nemegyszer meredt rá puskacső: mindig volt annyi lelemény benne, hogy a halált vállon veregetve, a kedélynek valamiféle virágját tűzze a puska csövére. Igaz: nem éppen iszonyat nélkül”.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
