Súlyos merényletet követtek el Ankarában

Súlyos merényletet követtek el szombat délelőtt a török fővárosban: két robbantás a lapzártánkig érkezett adatok szerint 86 ember életét oltotta ki, 186-an pedig megsebesültek. A török külügyminisztérium nem tud külföldi áldozatokról.

Helyi idő szerint tíz óra után, pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant fel Ankara belvárosában, ahol emberek százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel.

A televíziós beszámolók tanúsága szerint emberek százai voltak a közelben. A felvételeken látszik, hogy a mentők mellett a tüntetésre összegyűlt emberek próbáltak segíteni a vérző sebesültek ellátásában. Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket.

A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett, de Ahmet Davutoglu miniszterelnök bejelentette: erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy két öngyilkos merénylő követte el a robbantást. A kormányfő azt is mondta, hogy a „po-tenciális gyanúsítottak” az Iszlám Állam, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet, valamint a szíriai rezsimmel is kapcsolatban lévő – szélsőbaloldalinak nevezett – török csoport, a Forradalmi Népfelszabadító Párt-Front (DHKP-C) soraiban vannak.

A merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy „össze-hangolt háborút” indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytat fegyveres műveletet, hanem csapásokat mér az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira.

Recep Tayyip Erdogan török államfő az ország egysége és békéje ellen intézett terrortámadásnak bélyegezte és mélyen elítélte a merényletet. Erdogan szolidaritásra és elszántságra szólította fel honfitársait, és azt ígérte, hogy a lehető leggyorsabban felkutatják és bíróság elé állítják az elkövetőket. „Bármiben gyökerezzen, bármi legyen az oka, célja vagy neve, elítélünk minden terrorcselekedetet és minden terrorista szervezetet, egyesülnünk kell, hogy szembeszálljunk vele” – hangoztatta a török államfő, aki „felelős viselkedésre” és a terrorizmus elleni állásfoglalásra kért minden török állampolgárt.

Erdogan megszakította isztambuli látogatását és visszaindult a fővárosba a merénylet hírére. Hasonlóképpen tettek az ellenzéki pártok vidéken kampányoló vezetői, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök pedig lemondta a következő három napra tervezett programjait és rendkívüli tanácskozást tartott minisztereivel, illetve a biztonsági szolgálatok vezetőivel. A török kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.

Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) vezetője rettenetes mészárlásnak és barbár támadásnak nevezte a merényletet, és párhuzamot vont közötte és a HDP júniusi diyarbakiri választási gyűlésén, illetve a Suruc városban júliusban elkövetett terrortámadás között. A HDP úgy hiszi, alapvetően ellene irányult az ankarai merénylet, mert a pokolgépek az ő menetoszlopuknál robbantak fel.

Selami Altinok belügyminiszter az állam, a demokrácia és a török nép ellen irányuló támadásnak minősítette a kettős robbantást. Leszögezte, hogy a biztonsági erők részéről nem volt 

„hanyagság”, nem ez vezetett Törökország közelmúltbeli történelmének legvéresebb merényletéhez.

A világ vezető politikusai, köztük Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök sorra elítélték az ankarai merényletet. A washingtoni Fehér Ház különösen súlyosnak nevezte, hogy egy békemenetre gyülekező tömegben robbantottak a tettesek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben.