2021. június 17., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Útmutató ismertető Európa napján

Vasárnap délután a marosvásárhelyi vár múzeumtermében Vincze Loránt európai parlamenti képviselő munkatársaival, a szerkesztőkkel, a szakmai partnerek – a Központi Fejlesztési Régió, a Goodwill Consulting, a Regio Consult és a PONT Csoport – képviselőivel bemutatta a Startoljunk rá! című, az első olyan magyar nyelvű kiadványt, amely eligazítást nyújt erdélyieknek a soron következő EU-s pályázatokban. Az eseményen meghívottként jelen volt Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, majd később csatlakozott Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója is. 

A füzetet az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Románia kormánya által közölt, nyilvános információk alapján szerkesztették: Jánosi Dalma, Lengyel Erika, Virág István és Balázsi-Pál Előd. A kiadásért felelő Vincze Loránt az előszóban és a találkozón szóban is kifejtette, hogy ezzel elsősorban az önkormányzatoknak szeretnének segíteni az EU következő finanszírozási ciklusában (2022–2017), ugyanakkor a világjárvány miatt felajánlott helyreigazítási alapok kezelésében is. A füzetecskében magyar nyelven tisztáznak bizonyos pályázati alapfogalmakat, röviden ismertetik, hogy miként működik az unió többéves költségvetése, pénzügyi kerete, és milyen fejezeteket határoltak el, mennyi pénz áll majd a tagországok rendelkezésére. Külön rész foglalkozik a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmussal, amely a vírusjárvány okozta veszteségeket némiképpen kiigazító gazdasági intézkedéscsomag. Majd részletesen ismerteti a regionális operatív programokat és fejezetekbe szedve megtudható, hogy miként lehet pályázni bizonyos beruházásokra. A következőkről kaphatnak az érdeklődők bővebb információkat: az egészségügyi, környezetvédelmi és fenntartható fejlődési, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és zöldgazdálkodási, oktatási és foglalkoztatási, inklúzió és méltányosságot segítő, a kutatási fejlesztési digitalizációs és innovációs, illetve a kultúra és média terén létező pályázati lehetőségekről, valamint néhány határ menti programról is. 

Fotó: Vajda György 


A kiadvány egyik célja, hogy közelebb kerüljünk Brüsszelhez – mondta a sajtóbeszélgetés felvezetőjében Vincze Loránt képviselő. Ezzel is segíteni akar az embereken, hogy minél több sikeres pályázatot írjanak térségünkben. Ebben nem csak a helyi, megyei önkormányzatoknak kell összefogniuk, hanem a pályázatkezelő központi régiófejlesztési ügynökségnek és azoknak a szaktanácsadói cégeknek is, amelyek formába öntik, segítik a tervek, a dokumentáció összeállítását is. Ezért tartotta fontosnak, hogy a beszélgetésen az érintettek képviselői is jelen legyenek. A bemutatón elhangzott, hogy a Marosvásárhelyről induló ismertető körútnak 14 erdélyi állomása lesz. Ezeken a találkozókon nem csak a tájékoztatóról szeretnének beszélni, hanem konkrét eligazítást is nyújtanak majd. Az is elhangzott, hogy az ismertetőfüzet hiányos, ugyanis az Európai Bizottságban még nem véglegesítették azokat a kereteket, amelyek alapján – főleg a helyreállítási alapokból – bizonyos területeket finanszíroznak. Florin Cîţu miniszterelnök is Brüsszelbe utazik a héten és még egy tárgyalássorozaton vesz részt, hogy a Románia által benyújtott elképzeléseket egyeztesse a brüsszeli hatóságokkal. 

Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a pályázatok terén, hiszen Szováta polgármestereként már az első pályázati lehetőségeket kihasználták, közismertek a Phare, Sapard programok, amelyekre a csatlakozás előtt, majd után is jelentkezni lehetett. Nem volt könnyű – mondta az elnök –, hiszen hiányosak voltak a pályázati kiírások, kilogrammnyi dokumentációt kértek, volt úgy, hogy egy személygépkocsi csomagtartóját megtöltő dossziéanyaggal utaztak Bukarestbe, amikor az illetékes hivatalokhoz be kellett nyújtani a pályázatokat, és a több száz projektből régiónként alig hármat hagytak jóvá. Ehhez képest, a kezdeti időhöz viszonyítva, javult a helyzet. Mindenképpen pályázni kell, hiszen mind a megyei, mind a helyi önkormányzatokban nagyon jól tudják, hogy a hazai költségvetésből nem lehet megélni, és a nagyobb projekteket csupán hazai és/vagy uniós támogatással lehet megvalósítani. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta: a megvalósítások látható eredményei mellett fontos, hogy a tervek kivitelezésével elsősorban a munkaerő-elvándorlást akadályozzuk meg, hiszen csak úgy tudjuk otthon tartani a fiatalokat, ha a településeink fejlődnek, vannak munkahelyek. Péter Ferenc jónak tartotta az önkormányzati alap létrehozását is, amire kizárólag településfejlesztési tervekkel pályázhatnak. 

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere miután gratulált ahhoz, hogy magyar nyelven is megjelent az útmutató, a pályázati rendszer nehézségeire hívta fel a figyelmet. Konkrétan arra, hogy a polgármesteri hivatalokban nincsen aki elkészítsen és végigvezessen egy EU-konform projektet. A közbeszerzési törvény korlátozza a magáncégek részvételét a pályázatkezelésben. Marosvásárhelynek jelenleg 20 európai projektje van, és ezt a hivatalban mindössze „három ember érti”. A polgármesteri hivatalokban (akár vidéken) nincsenek EU-s pályázatkezelésre felkészült szakértők. A másik hiányosság, hogy nincsenek stratégiai tervek. Ahhoz, hogy egy település hosszú távú beruházásokra sikeresen pályázzon, legalább 10-20 évre előre kell tudnia, hogy mit akar. Marosvásárhelynek 30 éve nem készült egy olyan fejlesztési mesterterve, amely összehangolná a peremtelepülésekét a megyeszékhellyel. (Sz. m.: Elkészült ugyan az általános városfejlesztési terv, de ezt még nem hagyták jóvá.) Soós Zoltán elmondta, most dolgoznak rajta a szakemberek, és reméli, hogy hamarosan ezzel is előállhat a város, illetve a metropolisz övezet, és akkor a terv tiszta képet ad arról, hogy mire érdemes pályázni, melyek az elsőbbségek stb. Egy másik koncepcióbeli tévedés, mondta a polgármester, hogy az EU-s pályázatok esetében nem az kell legyen a cél, hogy van-e pénzkeret, le kell hívni mindenáron, a létesítményt felavatják. A nagy kérdés, hogy ki működteti majd az EU-s pályázatokból megvalósított létesítményeket, és milyen haszna van ezekből a társadalomnak? Sok esetben kiderül, hogy a legrosszabb működtetők az önkormányzatok. Mert ameddig valaminek a fenntartására lesz költségvetés, akár több hónapos kiesést is okozhat. (Sz. m.: Mint ismeretes, az éves költségvetés kialakításakor várni kell a központi költségvetésre, ennek megyei leosztására, csak azután jut el a pénz helyi szintre, és fogadhatók el a települések költségvetései, ami évente néhány hónapos várakozást, kiesést jelent.) Ezért jönnek létre az olyan közhasznú entitások, mint a közösségi részvénytársaságok (ADI) vagy az önkormányzatok mellett kft.-ként működő közszolgáltatók, amelyek önálló tevékenységeikkel némiképpen pótolják a pénzkiesést. Soós Zoltán szerint „liberalizálniuk” kellene a pályázatíró, -követő rendszert az önkormányzatoknak, és nagyobb teret kell adni a magánszférának, de ehhez módosítani kellene a közbeszerzési törvényt. 

Lengyel Erika, a központi regionális fejlesztési ügynökség monitorozási és tájékoztató osztályának vezetője kifejtette, az ügynökség havonta tájékoztatja az érdeklődőket a soron levő pályázatokról, mi több, irodájukhoz bármikor kérdéssel lehet fordulni, hiszen azért működtetik, hogy kövessék a pályázatokat, eligazítsák a pályázókat, ha valahol elakadnak. Újdonságként elmondta, hogy nem kell Bukarestbe menni, vagy a fővárosiakhoz fordulni, hiszen decentralizálták a regionális operatív programok kezelését, így könnyebbé válik az ügykezelés. Egyelőre a pályázatok európai szabályait sem fogadták el, főleg ami a helyreállítási alapokat illeti, az EB illetékesei még tárgyalnak az ügyben. Fontos, hogy elkészüljenek az önkormányzati stratégiák, hiszen ezentúl valóban figyelembe veszik az uniós illetékesek, hogy a pályázatok beilleszkedjenek egy hosszabb távú fejlesztési stratégiába. Ami körvonalazódni látszik, hogy az unió 2021–2027-es finanszírozási ciklusában kiemelten támogatják a digitalizációt és a környezetvédelmi, fenntartható fejlődési terveket, elképzeléseket. 

A konzultáns cégek képviselői hangsúlyozták, fontos a tájékozottság és az is, hogy a pályázók „ne azért pályázzanak, mert van egy terv, és erre kell pénz”, hanem valóban tudják, hova szeretnének eljutni. A hozzájuk fordulók közül a legtöbben ebbe a csapdába esnek. Minél koherensebb, konkrétabb és hosszabb távú az elképzelés, annál biztosabb a siker. Megtudtuk azt is, hogy várhatóan júliusban indulnak el a pályázati kiírások, de még az is bizonytalan. 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy a hazai, illetve az uniós pályázatkezelőknek szándékukban van-e csökkenteni a bürokráciát, továbbá az is elhangzott, hogy nincsenek kivitelezők, és egyes, főleg vidéki települések önkormányzatainak nincsenek stratégiái. 

Válaszként többek között Vincze Loránt elmondta, a világjárvány bebizonyította, hogy mennyire szükség van a digitalizálásra. Ezért is a brüsszeli pályázatoknál előtérbe helyezték a digitalizációt, ami csökkenti a bürokráciát. Lengyel Erika hozzátette, az utóbbi időben online is le lehetett tenni a pályázatokat, igaz, hogy a dokumentációt papíron is össze kellett állítani, de lépésről lépésre halad ez a folyamat is. Sajnos mind a hazai, mind a brüsszeli szűrőn át kell menniük ezeknek a terveknek, és ezért szükség van mindenféle igazoló és egyéb dokumentumra. 

Soós Zoltán hozzátette, hogy az oktatás és a munkaerőpiac kérdése az, hogy miként oldja meg a kivitelezők hiányát. Tény, mondta, hogy nehezen lehet találni akár építkezésfelügyelőket, olyanokat, akik „állami javadalmazásért” átigazolnának a magánszektorból. Ami a stratégiákat illeti, mind a központi régiófejlesztési ügynökség, mind magáncégek segíthetnek az önkormányzatoknak ezek összeállítását, kialakításán. Vannak példamutató települések és olyanok is, ahol nem állnak a helyzet magaslatán. Ez azoktól az elöljáróktól függ, akik felvállalták közösségük irányítását, vezetését.