2022. augusztus 12., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az idei nyár egyik európai slágertémája a gáztározók feltöltése, annak fényében, hogy akár teljesen elzárhatják az orosz gázcsapokat. Döntés arról volt, hogy a tározókat fel kell tölteni, és van terv a fogyasztás csökkentésére is. Spórlás szempontjából mi nem állunk rosszul, de ebből nem sok jó fog kisülni.

Szép hazánk ritkán teljesíti mandzsettából kirázva az európai előírásokat, de a gázfogyasztás csökkentésére irányuló terv esetén ez már határidő előtt sikerült. Egy idevágó uniós tanulmány adatai szerint az első negyedévben 11 százalékkal csökkent nálunk a gázfogyasztás a múlt évhez viszonyítva. De a spórlás onnan adódik, hogy részben vagy teljesen leállt több ipari nagyfogyasztó. És ez a takarékoskodás hatványozottan fog visszaütni a gazdaság más területein. Például a kohászati érdekképviselet májusi adatai szerint az ország tíz legnagyobb gázfogyasztója, amelyek közt nemcsak acélművek vannak, hanem például a vásárhelyi vegyi kombinát is, az ország iparának hetven százalékát jelentik. Az csak a kisebbik baj a kiesésük esetén, hogy ezek békeidőben az ország bruttó nemzeti össztermékének 14 százalékát állítják elő, és családok tízezreinek jelentik a megélhetését. Legalább ugyanekkora gond, hogy a termékeik kiesésének hatása az ipar más területein és a mezőgazdaságban is láncreakcióként terjed, további ellátási gondokat és drágulásokat kiváltva, amelyek végül mind a fogyasztókon csapódnak le.

Ezek az ipari fogyasztók nem jókedvükben vagy az uniós takarékossági felhíváshoz való csatlakozási igyekezetükben álltak le, hanem mert a jelenlegi energiaárak jelentette költségek mellett képtelenek eladni a termékeiket. Az egy dolog, hogy normális körülmények között sem volt egyszerű a helyzetük, mert a regáti energiapiaci szabályok szerint ezek a cégek napi árakon vásárolják a nyersanyagot, míg a nyugati államokban a nagyipar hosszú távú szerződésekkel dolgozik. Rendszerint az azonnali piacokon magasabbak és kiszámíthatatlanabbak az árak, mint a hosszú távú határidős szerződések esetében szoktak lenni, ezért az itteni nagyfogyasztókra vonatkozó szabályozás több mint érdekes, de a regáti gazdaság- és energiapolitika sosem volt egy világszám. Annyira nem, hogy ezek a nagyfogyasztók például a kormány energiaár-kompenzációs intézkedéseiből is kimaradtak, jórészt azzal az indoklással, hogy az elmúlt években állami támogatásokat kaptak. Amiket a kohászok adatai szerint legutóbb 2020-ra fizetett ki az állam. És noha ez az érdekképviselet már májusban szólt, hogy komoly a baj, eddig pletykaszinten sincs olyan hír, hogy a kormány készülne valamit lépni az ipar jelentős részét kitevő nagyfogyasztók, de inkább az ezek által fenntartott munkahelyek védelme érdekében. Pedig az energiaárak elszállása révén nem remélt milliárdokat sepert be az államkassza.