Románia Hivatalos Közlönyében február 11-én megjelent az idei 2-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely módosítja a 2006. évi 95-ös egészségügyi reformtörvényt.
Románia Hivatalos Közlönyében február 11-én megjelent az idei 2-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely módosítja a 2006. évi 95-ös egészségügyi reformtörvényt. Hosszú bevezető szövegben magyarázza el az egészségügyi szaktárca, miért is kellett kidolgozni és elfogadtatni a fenti jogszabályt, az indoklás jelentős része arról szól, hogy a nemzetközi egyezmények be nem tartása miatt a Romániára kiróható bírságok elkerülése fontos szempont. A milliós nagyságrendű bírság (persze euróban) ugyanis szinte elviselhetetlen és értelmetlen teher lenne a kormánynak.
A sürgősségi rendelettel elfogadott törvénymódosítások különféle cikkelyei más és más időpontokban – a megjelenéstől számított 30, 60, 90 stb. napra – lépnek hatályba, időt hagyva arra, hogy a szaktárca és az illetékes hatóságok kidolgozzák a rendelet alkalmazásához elengedhetetlen szabályzatokat is.
A Cseke Attila minisztersége idején megkezdett reformok és a Világbankkal, az EU-val megkezdett tárgyalások folytatásának tekinthetők a közvitára bocsátott és elfogadott módosítások, újítások. A szaktárca szerint megteremtődött a jogi keret az egészségügyi szolgáltatói csomagok (alapcsomag, minimális csomag és országos programok) bevezetésére, a magánbiztosításokra azonban nem utalnak. Lehetővé teszik az onkológiai sebészeti beavatkozások utáni mellrekonstrukciós műtétek finanszírozását a biztosítási alapból, valamint azt is, hogy az akkreditált orvosi és gyógyszerészeti egyetemek alárendeltségében legyenek egészségügyi intézetek, vagy hogy a helyi önkormányzatok hozzájárulhassanak az alárendeltségükben levő kórházak személyzetének bérköltségeihez, illetve „egyéb költségekhez”. Ez utóbbi igen érdekes vetület, hiszen a költségvállalással párhuzamosan az önkormányzatok bizonyára jogot formálnak arra, hogy esetenként beleszólhassanak a kórházi menedzsmentbe.
A szaktárca három olyan törvénytervezetet továbbított elfogadásra, amelyet „sorsdöntőnek” tart: a kórházak statútumára vonatkozó tervezetet (kísérleti jelleggel), a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók orvosainak és orvoscsapatának bérnövekedésére vonatkozó tervezetet, szintén kísérleti jelleggel, valamint a 95-ös reformtörvény egyes részeinek (malpraxis, közösségi egészségügyi ellátás, szakmai kollégiumok, gyógyszerpolitika) módosítására vonatkozó tervezetet. Zöldutat kaptak továbbá és a kormány asztalán hevernek az országos beszerzési, gyógyászati segédeszközök és egészségbefektetési ügynökség létrehozásra valamint az Országos Közegészségügyi Intézet átszervezésére vonatkozó kormányhatározat-tervezetek is. Ezek után a szaktárca „elvégzettnek tekinti” ezen feladatát, a kapcsolódó szabályzatok kidolgozása a többi hivatalos intézményre hárul – jelentették ki a minisztériumi illetékesek.
Ami nem lesz egyszerű, hiszen sokszor a kis dogokon való szöszmötölés miatt válnak alkalmazhatatlanná a törvények, de legalább van egy elképzelése a szaktárcának a kórházak működéséről (bázisfinanszírozásra való áttérés hatékonyságorientált menedzsmenttel, egységes protokollok alkalmazása a gyógyításban, a kórházak jogállásának módosításával, ám az állami tulajdonviszony megtartásával), a közpénzek hatékony felhasználásáról, a bérek növeléséről és ezáltal az orvoselvándorlás megállításáról, 2015-től a közösségi egészségügyi ellátás bevezetéséről.
Valóban mérföldkőnek tekinthetők a változtatások. Kétségeink csak az alkalmazás mikorjával, hogyanjával, ellenőrizhetőségével, a számonkéréssel kapcsolatosan vannak, mint mindig, amikor a hangzatos nyilatkozatok megtörténnek, a törvények megszületnek és utána… szünet.
