Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szent Margit nevének említésekor szinte mindig mindannyiunknak Árpád-házi Szent Margit jut eszébe. Pedig legalább olyan jelentős a magyar származású Skóciai Szent Margit személyisége, aki a skót történelem egyik nagyon jelentős és megbecsült alakja, a római katolikus liturgián alapuló kereszténység megteremtője Skóciában. III. Malcolm skót király második felesége, három későbbi skót király édesanyja éppen 925 éve, 1093. november 16-án hunyt el Edinburghben.
A népek, országok közötti történelmi barátságot, jó emlékezetet sokszor egy-egy sikerült házasság, egy-egy tiszteletre méltó, közösen szeretett személy határozta meg, tartotta fenn. Például a lengyel–magyar kapcsolatokat mindig előnyösen befolyásolta Báthory István emlékezete. Ha az angol trónra gondolunk, mindjárt az Erdőszentgyörgyről származó Rhédey Klaudia, II. Erzsébet üknagyanyja jut eszünkbe, aki Mary királynénak, V. György feleségének volt a nagyanyja.
Annál kevésbé terjedt el a köztudatban, hogy mennyire büszkék a skótok a magyarországi születésű Margit királynéjukra. A később szentté avatott Margit (1249) a skótok legkedveltebb királynéja, akit gyakran a „Skócia gyöngyszeme” jelzővel illettek, illetnek. Szeretete, jósága, istenhite példakép. Nem tévesztendő össze Árpád-házi Szent Margittal, IV. Béla királyunk szent életű lányával.
Edward angolszász herceg és Árpád-házi Ágota (egyes említésekben: Agatha német hercegnő) lányaként Magyarországon született, a mecseknádasdi Réka-kastélyban. Születésének évszáma valószínűleg 1047, de más szerzők szerint 1045. Edmund angol király unokája volt. Amikor Edmund meghalt, árva gyermekeit a trónon őt követő Knut király Magyarországra küldte Szent Istvánhoz. Az ikrek közül az egyik hamarosan elhunyt, míg Edward Gizella királyné oltalmába került. Az udvarban az angol trón örökösének tekintették. Közben megházasodott, Margiton kívül még két gyermeke született.
1054-ben Edwardot hazahívták a száműzetésből mint a trón várományosát, de utazás közben váratlanul meghalt. Gyermekei az angol király, Gyóntató Edward udvarába kerültek. Mivel gyermekkorát a magyar és az angol királyi udvarnál töltötte, Margit nemcsak az udvari szokásokkal és életmóddal szembesült, hanem mély vallásos nevelésben részesült. Benedek-rendi neveltetése megerősítette benne az imádkozás és a munka igényét.
Margit 1070-ben feleségül ment III. Malcolm skót királyhoz, aki Macbethet követte a trónon. Vele már előzőleg megismerkedhetett az angol királyi udvarban, ahol Malcolm Canmore is száműzetésben töltött valamennyi időt, Macbeth gyilkos szándékai elől menekült ide. A legenda szerint az újabb trónviszály miatt Margit, testvére és kísérőik hajóra szálltak, hogy megint Magyarországra utazzanak, de csak Skóciáig jutottak el. A viharos szél ugyanis északra vetette a hajót, majd a Firth of Forth-öbölben kötöttek ki. Margit itt találkozott újból Malcolmmal.
Szeretetben és hitben eltöltött munkás esztendők következtek. Az addigi gyakorlattól eltérően a királyi rezidencia helyszíne megváltozott: a skandináv kalóztámadásoknak kitett Iona helyett Dunfermline lett. Itt élt Margit királyné, itt dolgozott és imádkozott. Nevéhez fűződik a skót egyház újjászervezése és megreformálása, a kereszténység kiteljesítése egy olyan korban, amikor a pogányság jócskán elharapózott az ősi klánokban, családokban. A magyar kereszténységet és a királyságot megalapozó Szent István udvarában I. András uralkodása idején felnevelkedő Margit királyné 1072-ben megalapozta a római katolikus hitet Skóciában. Uralkodása idején a királyi udvar társadalmi, szellemi élete felpezsdült. Egyszerű életvitele és szerénysége, a szegények és a rászorulók felkarolása, tántoríthatatlan istenhite már éle-tében legendás hírűvé tette. Dunfermline királyi székhelye közelében Szent Margit-kőnek nevezik azt a helyet, ahol a monda szerint bárki felkereshette, és bajára enyhülést kapott.
Margit királyné új korszakot nyitott a skót történelemben, amit a hitélet megreformálása jellemzett. A kelta eredet ősi hatásait egyre inkább felváltotta az európai kereszténység szellemisége, mind nagyobb teret hódított a vallásos életszemlélet. De mindez úgy valósult meg és teljesedett ki, hogy a gyökerek megmaradjanak. Csak egy példa: a liturgia nyelve nem a latin, hanem a gael volt.
Felkarolta, támogatta, személyesen gyakorolta a zarándoklatot. A sokáig viking fennhatóság alatt álló Ionán újjáépíttette és szerzetesekkel benépesítette a kolostort. A kelta/skót szent helynek számító St. Andrews-ra rendszeresen búcsújárásokat szervezett, ingyenesen biztosított hajót a Forth-öböl átkeléséhez, illetve az egész zarándokúthoz.
Családi élete is példakép: hat fiúnak és két lánygyermeknek adott életet. Legidősebb fia, Edward csatában elesett, Ethelred fiatalon meghalt, Edmund nem volt „trónra való”. A kisebbekből viszont Skócia neves királyai lettek. Edgar, Alexander és David (utóbbi 29 évet uralkodott) anyjuk örökségét követték. Legidősebb lánya, Matilda Anglia királynéja lett I. Henrik oldalán, akinek az uralkodását az angolszász és a normann egyesítés jellemezte. Kisebbik lánya, Mary egy grófhoz ment feleségül, az ő lánya szintén angol királyné lett. Elmondható tehát, hogy nemcsak Margit királyné, hanem a gyermekei is rendkívül fontos szerepet töltöttek be Skócia és Anglia történelmében. Megjegyzendő, hogy a római katolikus egyház által szentté avatottak sorában Margit kivételt képez boldog anyaságával, népes családjával.
Egy másik kivételes helyzetről is szólhatunk. III. Malcolm uralkodását felesége élete és munkássága tette nevezetessé és történelmivé, a király tulajdonképpen teljes mértékben alávetette magát Margit hívő életének. A házastársi egyetértésnek és szeretetnek, a népes család értékének jó példája mindez.
Élete utolsó éveit a királyi család Edinburgh-ben töltötte, ide költözött az udvar. Itt hunyt el Margit 1093-ban, négy nappal azt követően, hogy férje elesett a csatában. A skót fővárosban ma is látogatható a kápolnája. Az edinburghi kastély egyik látni- és látogatnivalója az egyszerű kelta stílusban épült, kicsi és szabálytalan Szent Margit-kápolna. Margit egyik fia, I. David király anyja tiszteletére megalakította a Holy Rood apátságot, amelynek épületmaradványai ma is a főváros legjelentősebb látnivalói közé tartoznak az ún. Royal Mile végében.
Kilencszázhuszonöt évvel Szent Margit halálát követően „Skócia gyöngyszeme” ma is elevenen él az emlékezetben. Aki eljut a skót fővárosba, és meglátogatja fő nevezetességét, az edinburghi kastélyt, könnyen megtalálja a Szent Margit-kápolnát, a királyné egykori bensőséges imádkozóhelyét. A fővárosból pedig könnyen eljuthat a mintegy harminc mérföldre fekvő Dunfermline-ba. Margit királynő annak idején komppal járt Edinburgh és Dunfermline közötti útja megtételekor, innen ered a North és South Quensferry települések elnevezése. Dunfermline manapság majdnem hatvanezres lakosú város. A helybeliek három dologra büszkék. Arra, hogy III. Malcolm uralkodása idején – kivéve az utolsó éveket – itt volt a skót királyság székhelye, tehát az ország akkori fővárosának tartják településüket. Másodsorban a XIX. században ez a vidék az ország egyik legvirágzóbb szövőiparával rendelkezett, a híres skót lengyártás egyik központjaként emlegetik. Ugyanakkor a kisváros Andrew Carnegie szülőhelyeként is messze földön ismert, a számos Carnegie-könyvtár közül itt nyitották meg az elsőt.
Carnegie-re méltán büszkék az amerikaiak, szülőházában múzeumot rendeztek be, mi viszont „Margit királynénk” emlékénél maradunk. Az egykori kelta templom helyén egy 1072-ben általa alapított katolikus templom örökre hirdeti emlékét, amit a későbbiek során többször átépítettek, kiegészítettek. Malcolm és Margit halála után fiuk, I. David újjáépítette a Benedek-rendi kolostort és a királyi palotát, és megalapította az apátságot, amely a XII-XIII. században virágzott igazán, „skóciai Westminsterként” emlegették. A reformáció térhódítása viszont a hanyatlást jelentette számára.
A Dunfermline Abbey falai között összesen 22 királyi személy alussza örök álmát, természetesen köztük található Szent Margit és III. Malcolm is. Az apátsági templomot a kolostor és az egykori királyi lakosztályok romjai veszik körül. A kolostor romjai előtt a műemlékeknek kijáró barna tábla áll az alábbi felirattal: „Az 1093-ban meghalt magyarországi Margit kápolnája, amelyet szentté avatása után, 1250-ben építettek az apátsághoz. Margit, III. Malcolm felesége, istenfélő és gyakorlatias keresztény volt. Három fia skót király lett”.
Edinburgh, Queensferry, Dunfermline mellett még számos olyan vidéke, települése van Skóciának, amely az átlagosnál nagyobb mértékben adóz Szent Margit emlékének. Újabb helyszíneket sorolhatunk, ahol egy-egy kolostorépület, templom, apátsági rommaradvány kapcsán Margit királynéra emlékeztetik az odalátogatót. Ilyenek Iona, St. Andrews, Forfar, Aberdeen, Moray, Glasgow, Stirling és mások. Ráadásul Skócia történelmi múzeumaiban is jól megbecsült helyet érdemelt ki „magyarországi Margit királyné”.
Amúgy minden évben november 16-án, így Szent Margit halálának 925. évfordulóján is, az életéhez kötődő településeken a skótok fel szokták idézni kedvenc királynéjuk emlékét. Országszerte széles körben megemlékeznek életéről és munkásságáról, különböző rendezvényekre, eseményekre kerül sor Skóciában. Életét, emlékhelyeit azért ismertettem megfelelő részletességgel, hogy bizonyossá váljék az olvasó számára: a skót–magyar szimpátiának történelmi gyökerei vannak.