Sikeres marosszéki polgármesterek

– ezzel a címmel szervezett szerdán este kerekasztal-beszélgetést a Zanza kávézóban az RMDSZ Maros megyei szervezete. A rendezvényre négy fiatal polgármestert hívtak meg: Csibi Attilát (Erdőszentgyörgy), Péter Ferencet (Szováta), Simon Istvánt (Kerelőszentpál), Tóth Sándort (Nyárádszereda). A meghívottakat Novák Zoltán történész kérdezte.

 

A moderátor a kérdéseket tematikák szerint csoportosította: az egyik az önkormányzati vezetők tanulmányaira, családi hátterére, az általuk felvállalt értékekre koncentrált, a  másik arra, hogy hogyan és miért kerültek a politikába, a harmadik arra vonatkozott, hogy véleményük szerint mi oka lehetett annak, hogy korábban nem működött valami, vagy miért választották éppen az RMDSZ-t, végül arról, hogy – bár sikeresnek látszanak a települések – egész Székelyföldön komoly szociális problémák vannak. Ezek mellett  napirendre került a romakérdés, a román–magyar és magyar–magyar együttélés esetleges problémái, gazdasági perspektívák, jövőkép.

Megtudtuk, hogy Csibi Attila Erdő-szentgyörgyön született, négygyerekes családban nőtt fel, Magyarországon végzett közgazdasági tanulmányokat, egy ideig Budapesten dolgozott, majd hazajött, saját vállalkozást indított. 2012-ben választották polgármesternek, nős, két gyerek édesapja. Életének meghatározó eleme az édesanyja, illetve az a család, akinél Budapesten lakott.

Simon István ugyancsak négygyerekes családban nőtt fel, Búzásbesenyőben született, nős, két gyermeke van, a családból merít erőt a munkájához. Polgármesterré választása előtt jó munkahelye, saját vállalkozása volt. Sokat tanult volt „amerikás” nagyapjától, aki visszajött a gazdag világból, és sose gondolt arra, hogy elmenjen az országból. Az RMDSZ megalakulása óta dolgozik a szervezetben.

Péter Ferenc  Szovátán született, szülei udvarhelyszékiek, ketten vannak testvérek, neki is két gyereke van. 1989-ben emigrálni akart, végül mégis itthon maradt. 1990-ben saját vállalkozást indított, amit a felesége és nővére máig működtet. 2000-től polgármester, célja a település fellendítése.

Tóth Sándor Nyárádszeredában született, ketten vannak testvérek, 2003-ban végezte a Petru Maior Egyetemen az elektronikai almérnöki szakot. Egy ideig külföldön dolgozott, mert azt hitte, hogy ott „kolbászból van a kerítés”, majd hazajött. Mindig elkötelezettséget érzett a közössége iránt, 2008-ban került be a helyi tanácsba, 2012-ben választották polgármesternek.

Hogyan kerültek a politikába?

Tóth Sándor elmondta, hogy néhány fiatal társával  egyesületet hoztak létre egy gyermek megsegítésére, pályázat is született, beadványukat a helyi tanács is elfogadta. Ennek ellenére, két hét elteltével közölte velük az alpolgármester, hogy a döntés nem érvényes. Ezek után döntöttek úgy, hogy részt vesznek a helyi politikában.

Simon Istvánnak jó csapata van, fiatalok, lelkesek, de mint mondta, nehéz volt a mentalitásváltás, mert korábban a hivatalban reggel nyolckor még nem, délben egy órakor már nem lehetett senkit megtalálni. Az bántja most, hogy a csapatát nem tudja úgy megfizetni, ahogy megérdemelnék.

Péter Ferenc szerint a rendszerváltás után „az alkoholistától az analfabétáig mindenki polgármester lett”, senki sem akart dolgozni. Rábeszélték, elvállalta, és 2000 óta polgármester. Azt gondolja, generációváltásra van szükség, de nem látja, hogyan lehetne jó képességű fiatalokat alkalmazni a hivatalban azért a pénzért, amennyit fizetnek.

Csibi Attila 2008-ban döntött úgy, hogy „valamit tenni kell”, és egy fiatal csapattal részt vettek egy tisztújításon, hogy  „belülről tudják a dolgokat megváltoztatni”. Mint mondta, 2012-ig „két irányba mentek”, feszültség volt a generációk között. 2012 júniusában megnyerte a polgármester-választást.

Mindannyiuk egybehangzó véleménye volt, hogy a szociális kérdésekkel foglalkozni kell. 

A szociális kérdés nem (csak) helyi probléma

Péter Ferenc szerint „cigánykérdés” nincs Szovátán, csak a környező településekről jövő koldusok okoznak problémát, a szociális gondok orvoslásában nagy segítséget nyújt a Caritas, az egyetlen probléma, hogy nincs öregotthon Szovátán. Román-magyar problémák sincsenek, viszont nagyon erős MPP-mag van. Állítása szerint igényes kultúrára nincs igény Szovátán, gazdasági gondok nincsenek, sok munkahely van, de alacsonyak a bérek. Mint mondta, „Szováta fejlődésre van ítélve, annyi lehetőség van, amit csak elrontani lehet”. 

Simon István állítja, a szociális, illetve romakérdés országos probléma, a kormánynak kellene  stratégiai befektetőkkel segítenie a településeket. Szentpálon van munkahely, a romaintegráció is eléri a 75-80%-ot, inkább munkát keresnek, mint segélyért folyamodnak. Ha van munkahely, otthont lehet teremteni, otthon lehet tartani a fiatalokat, jövőt lehet építeni. Román–magyar feszültség volt a rendszerváltás után, de már nincs. Fontosnak tartja a nyitottságot.

Tóth Sándor szerint van kulturális élet Nyárádszeredában, amelyet bevisznek az oktatásba is (tánc-, sportoktatás, szakkörök), van rá érdeklődés. Szociális szempontból a Nyárádmentén vannak gondok, kevés a befektető, az értékes fiatalokat nem tudják otthon tartani. Nagy részük Németországban vagy Hollandiában dolgozik. Kérte az RMDSZ vezető politikusait, a kerületi képviselőket, segítsék az önkormányzatokat, a polgármestereket helyzetbe hozni, akkor ők is többet tehetnének saját közösségeikért.

Csibi Attila: foglalkozni kell a szociális problémákkal, vannak jelentős uniós források is erre. Erdőszentgyörgyön a romák egy része beilleszkedett, de sokan „leszakadtak”. Román-magyar probléma volt, az elején 

„élesben ment, most már egymás között veszekednek”. Foglalkoznak a kérdéssel. A település jövőjét a turizmusban látja