2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A legnagyobb kereslet a kiskerti vetőmagvak iránt volt (Fotók: Gligor Róbert László)


Szombaton tizenhatodik alkalommal került sor a Nyárádszeredai Kertésznapra a Bocskai István Alapítvány, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának kertészmérnöki tanszéke szervezésében.
A kellemesen tavaszias időjárás kicsalogatta az embereket otthonaikból, sokan keresték fel a művelődési házban megszervezett kertészeti vásárt, hogy a közelgő veteményezéshez aprómagvakat, az ültetéshez csemetéket, cserjéket, dugványokat vagy éppen egy-egy szakkönyvet, jó tanácsot beszerezhessenek. Volt is miből válogatni szombaton, az épület előtti téren: csemeték, virágok, méz, italok, a kiállítóteremben gyerek- és tudományos irodalom, kertészeti és állattenyésztési szakkönyvek várták a betérőket, az előtérben és a táncteremben zöldségek és virágok aprómagvait, cserjéket, virágokat kínáltak. A felhozatallal mindenki elégedett volt, legtöbben a magvakat vásárolták, de szinte senki nem távozott üres kézzel.
 
Bő kínálattal
A marosvásárhelyen élő Kacsó Zsigmond Rigmányban termelt Papcserei fűszeres, a backamadarasi Kacsó Sándor olaszrizling borát, a nyárádszentsimoni Csípán Pálinkaház különbnél különb itókáit kóstolhatták a látogatók, a lőrincfalvi Szakács András Naturland minősítésű biomézet kínált, a gyergyóalfalusi Gál Mária laskagombát, a csíkszentmártoni Csillag Hajnal ribizliszörpöt, a cserefalvi Bartha Jenő epertöveket és magról nevelt batul- és feketeribizli-töveket. A marosvásárhelyi Boc Mondo cég Mezőmadarason termelt francia fokhagymát kínált ültetésre, a nyárádszeredai Szabó Botond virágdekorációit mutatta meg a nagyközönségnek, a helyi virágtermelők árvácskát, cikláment, jácintot, szegfűt, muskátlit, dipladeniát, díszcserjéket hoztak, mások gyümölcs- és bogyós csemetéket. A csombordi Zsigó István húszféle gyümölcsfacsemetével, ribizli-, szőlő-, málna-, törpe- és futórózsa-dugványokkal immár hatodszor tért vissza a szeredai kertészvásárba. A vásárhelyi Szotyori Tihamér mérnök a szeredai középiskolában posztliceális és akkreditált növényvédelmi szakot szervezett, ebben a tanévben már létszámemelést is kellett kérjenek, hiszen 32 felnőtt tanul itt Maros és Hargita megyéből. Érzik a fontosságát: Magyarországon már vegyszert sem vásárolhat az, akinek nincs szakképzése, és lassan ez lesz nálunk is – véli a szakember, aki az új lehetőségek kihasználására és tanulásra inti a fiatalokat.
 
Szakmai tudás és technológia
Makkai Tamás és felesége Székelyhodoson már több mint két hektáron termel málnát és fekete ribizlit, két éve fel is dolgozzák, szörpöt és lekvárt készítenek. Biotermékeket állítanak elő, számukra fontos, hogy az egészségre nem ártalmas árut adjanak másoknak is, tartósítószereket nem használnak, de a talajra, a növényekre és a feldolgozásra is odafigyelnek. Főleg a fiatalok igénylik a vegyszermentes termékeket, viszont az előállításhoz szükséges konyha kialakítása országunkban kényes dolog – panaszolta a fiatalember. A legtöbb vásárló a hidegen préselt szörpöket keresi, de ebbe kevés szalicilt is kell tenni, hogy késleltesse a vitaminok lebomlását, ezzel szemben Makkaiék a felfőzött leveket szeretik, mert szalicil nélkül is tovább megőrzik az eredeti összetételüket.
Makkai Tamás nemcsak termel és feldolgoz, hanem az Agronatura Magyarország Kft. erdélyi képviselője is. A cég anyaországi képviselője, Szőlősi Gábor egy új technológiát hozott a szeredai vásárra, sokan megálltak fekete levet kavargató kis gépe előtt. A szakember elmondta: a gép tulajdonképpen komposztteát készít. A cégük vegyszermentes, biológiai alapú termelés lehetőségét kínálja a gazdáknak ugyanolyan sikerrel, mint ahogy azt vegyszerekkel tették. A lényeg, hogy ezután ne mérgeket, hanem élő anyagokat juttassanak a talajba. Nagyon jó minőségű komposztot kell csinálni, a komposztálás során talajlakó élőlények keletkeznek. A komposztból egy litert adagolunk 30 liter vízhez, és mikrobák által kedvelt anyagokat adunk hozzá, majd a gép levegőztetve 24 órán át kavargatja ezt, miközben a komposztban levő mikrobák nagyon elszaporodnak. Ezt a komposztteát kijuttatjuk a talajra, levélfelszínre, ezzel növényvédelmet csinálunk, tápanyagot adagolunk, segít a száraz anyag lebontásában és a gombaölők hatásainak javításában. Ezt a kiskertekben és több száz hektáros területen is alkalmazható tudást szeretnék átadni az erdélyieknek, ezért hozták el most először a szerkezetet is, és úgy tapasztalták, az itteni gazdák is érdeklődőek, és tanulniuk is kell, hogy kiszabaduljanak a vegyszerhasználat mókuskerekéből.
 
Nagy rá az igény
Dr. Jakab Sámul főszervező, aki a nyárádszeredai kertészeti távoktatási tagozat dékánja volt 23 éven át, úgy érzi, igény van erre a vásárra a helyiek és környékbeliek körében; nagyrészt a szeredai volt kertészeti oktatás hallgatói érkeztek most termékeikkel, de távolabbról is jöttek, Székelyföldről és Dél-Erdélyből is, összesen huszonegyen. Ezen a vidéken nagyon fejlődik a kertészet, de a legfontosabb, hogy a gazdák folyamatosan tanuljanak. Szabó Árpád mérnök egykor a kertészeti tagozat oktatója és a vásár elindításának egyik szorgalmazója is volt, ezért nemcsak annak örül, hogy sokakat vonz a kertészeti rendezvény, hanem a volt diákjait is viszontláthatja, akik termelők, forgalmazók lettek, és többségük ebben a szakmában maradva dolgozik. A hétvégi vásár kínálatát jónak találta, a magvaktól a díszcserjékig és a késztermékekig – mint a gomba, pálinka, méz – minden megtalálható, ami egy háztájiban vagy a szakszerű termelésben szükséges. Habár már nincs itt a kertészeti egyetem, ezt a vásárt továbbra is éltetni kell, mert ugyanúgy része lett a vidéknek, mint a nyárádmenti nyári fesztiválok és kézművesvásárok – mondta el a megyei tanácsos.
Hasonlóan vélekedett a szomszédos község, Székelybere polgármestere is. Benedekfi Csaba nagyon sikeresnek tartotta a szombati rendezvényt, ahol olyan dolgokat lehet találni, ami szükséges egy háztáji gazdaságban, s emellé szaktanácsadást is kaptak. Úgy érzi, egy ilyen vásár kevés is évente, a Nyárádmentén nagyobb az igény erre. Községéből is nagyon sokan érkeztek, vannak idősebb családok, akik csak magvakat és gyömölcsfacsemetéket vásároltak, de vannak nagygazdák is, akik azért jöttek, hogy tanuljanak, gyomirtót, műtrágyát vásároljanak, új növényfajtákat és technológiákat ismerjenek meg. Ő maga is a szeredai főiskolán szerzett kertészmérnök oklevelet, ezért régi ismerősökkel, kollégákkal is találkozik itt, továbbá sok új szakmai ismeretre tesz szert.
A marosvásárhelyi dr. Laczkó Csongor is lehetőleg minden évben ellátogat ide, és legtöbbször megtalálja azt, amit éppen keres. Szombaton azért érkezett, mert kertjébe új fákat, bokrokat szeretne ületetni, ezért tudatosan vásárolt.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató