Az országos statisztikai hivatal adatai szerint Romániában minden harmadik gyermek szegénységben él. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben jelentős gazdasági fejlődést regisztrált, Románia továbbra is Európa egyik legszegényebb országa.
Az országos statisztikai hivatal adatai szerint Romániában minden harmadik gyermek szegénységben él. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben jelentős gazdasági fejlődést regisztrált, Románia továbbra is Európa egyik legszegényebb országa. Az Eurostat statisztikái szerint a tavaly mintegy 26 millió gyermeket fenyegetett a szegénység vagy társadalmi kirekesztés Európában. Ez az unió 28 tagállamában a gyermekek 27,7 százalékát jelenti. Bár az arányok nagyon eltérőek, és minden tagállamban élnek gyermekek nehéz körülmények között, a sereghajtó Románia. Itt a gyermekek 51 százalékát fenyegeti szegénység, még Bulgáriában is jobb a helyzet, ott ez az arány 45,2%. Európában Dániában, Svédországban és Finnor-szágban a legalacsonyabb a gyermekszegénység
kockázata.
A gyermekszegénységet számos tényező befolyásolja, a szegénység nem csak a pénz hiányát jelenti. Amellett, hogy nincs elegendő forrás a gyermekek étkeztetésének, lakhatásának és öltöztetésének fedezésére, a szegénység társadalmi kirekesztettséggel, az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányával is járhat.
Az Európai Parlament, a gyermekek jogaira vonatkozó ENSZ-egyezmények és más nemzetközi dokumentumok alapján, 2015. november végén határozatot fogadott el arról, hogy nagyobb politikai láthatóságot kell adni a gyermekszegénység elleni küzdelemnek az EU legmagasabb politikai szintjén, ha az EU teljesíteni kívánja az Európa 2020 stratégia arra irányuló célját, hogy 2020-ig legalább 20 millió fővel csökkentsék a szegénység által sújtottak számát. Egyebek között azt javasolja, hogy a tagállamok ténylegesen kötelezzék el magukat olyan, a gyermekszegénység leküzdését célzó szakpolitikák kialakítása mellett, amelyek a gyermekszegénységi tényezők orvoslását és a kifejezetten gyermekeknek – valamint a munkanélküli felnőtteknek – szánt szociális támogatások hatékonyságát, mennyiségét, összegét és alkalmazási körét, továbbá a szegénységben élő munkavállalók jelenségét állítják középpontba.
Ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy éves nemzeti reformprogramjaikba építsék be a szociális beruházási csomag vonatkozó aspektusait, felszólítja a Bizottságot, hogy az Európa 2020 keretében határozza meg a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó részcélt, illetve a gyermekszegénységnek a gyermekek érdekében végrehajtott beruházásokon keresztül történő csökkentését a 2016. évi növekedési jelentés fő prioritásaként javasolja.
Felhívja a tagállamokat, hogy fel kell számolni a gyermekszegénységet és a társadalmi kirekesztést annak érdekében, hogy elérhessék az Európa 2020 stratégiában foglalt céljaikat, javasolja, hogy a tagállamok nemzeti költségvetésében szerepeljenek látható, átlátható, a részvételt erősítő és elszámoltatható rendelkezések a gyermekszegénység leküzdéséhez.
Ha a kormány figyelembe veszi és betartja ezeket, talán javulhat valamelyest a helyzet, és jövőre már nem mi leszünk, szégyenszemre, Európa sereghajtói.
