Tegnap olvastam a friss hírt, miszerint súlyos elnéptelenedési problémával nézünk szembe. A folyamat már régóta elkezdődött, és mindmáig tart, egyre aggasztóbb tendenciával. Az Országos Statisztikai Intézet közleménye szerint az elmúlt száz esztendőben a tavaly született a legkevesebb gyerek az országban, a vidéki régiókban a hanyatlás drámai méreteket öltött. Míg a múltban átlagosan 20.000-rel több születés volt jellemző a vidéki övezetekben, 2023-tól több hazai faluban csak egy-egy gyermek született évente. Ugyanakkor a városi környezetben élők is jóval kevesebb gyermeket vállaltak, gyakori, hogy az első terhességet csak 35 éves koruk körül vállalják a leendő édesanyák.
Az intézet jelentése szerint 1925-ben majdnem 474.000 születést regisztráltak, ez a szám azóta oszcillál ugyan, de folyamatosan csökken, ám a drasztikus változás 2022-ben következett be, és (mindeddig) a múlt évvel tetőzött. Az elmúlt száz év történetében ekkor született a legkevesebb gyerek az országban: kevesebb mint 150.000. Azt is hozzáteszik, hogy ha ez így megy tovább, akkor 2050-ig csaknem hárommillióval fog csökkenni az ország lakosságának a száma. Az intézet a születések számát is közzétette: 1925-ben 473.926 gyerek született, 2018-ban már csak 188.755, 2019-ben 215.467, 2020-ban 211.273, 2021-ben 203.148, 2022-ben 182.083, 2023-ban 155.390, míg 2024-ben 149.612. A csökkenő tendenciát nem csak a késői gyerekvállalás, a munkahelyi és megélhetési gondok vagy az egyéb preferenciák okozzák: a hazai humán reprodukciós egyesület egyik friss jelentése szerint a romániai párok egyötöde meddőségi problémákkal küzd.
Mindezeket tetőzi továbbá, hogy az oktatási minisztérium egy tavalyi jelentése alapján Romániában 2012-től a gyermeket szülő anyák egytizede kiskorú. A jelenség a roma kisebbség körében halmozott: míg az országban a kiskorúként gyermeket szülő lányok aránya tíz százalék, addig cigány közösségekben ez az arány jóval magasabb – a kutatások szerint a tinédzserkorú roma lányok 25-30 százalékát 15 és 19 éves koruk között kiházasítják, és ezen lányok átlagosan tíz százaléka még a felnőttkor elérése előtt teherbe esik. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban például 8621 hazai tinédzser lett leányanya, közülük 725 a 15 éves életkora elérése előtt. Mindennek egyik következménye az, hogy az újszülött gyermekeket aggasztó arányban magukra hagyják, amely nem szűnő jelenség az országban: 2020-ban például 431 gyermeket hagytak a szülészeten és egyéb egészségügyi intézményekben, 2021-ben 388-at, 2022-ben 276-ot. Azon tinédzsereknek, akik anyává válnak, 80 százaléka hagyja abba iskolai tanulmányait, sokan közülük még azelőtt, hogy teherbe esne. Az oktatásügyi minisztérium szerint a leányanyák mindössze 36 százaléka végezte el a nyolcadik osztályt, és mindössze hét százaléka szerezte meg az érettségi diplomát.
E két tendencia önmagáért beszél. Az ország összlakossága mára minden valószínűség szerint a legutóbbi népszámlálás 19 milliós lélekszáma alatt van, az elhalálozások aránya a születési szám majdnem kétszerese, a születési számok százévnyi mélyponton állnak, miközben az újszülöttek tíz százaléka aluliskolázott leányanya gyermeke, és e gyerekek jó részét is magára hagyják. Nem szükséges itt fenntartható jövőről, a jövőbeli nyugdíjas korosztályt eltartó dolgozói rétegről, kevésbé befolyásolható, jó körülmények között felnövő leendő szavazóbázisról beszélni.
A Drakula-kultusz helyett a senkiföldi szellemvárosokba vezetett jövőbeli katasztrófaturizmus, úgy tűnik, logikusabb alternatíva.
