2020. november 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

(Folytatás múlt pénteki lapszámunkból)

Bolyai-jelenség, Semmelweis-jelenség 

A kérdésfeltevést folytathatjuk. Vajon napjainkban is érvényes a meg nem értett zsenire vonatkozó Bolyai-jelenség Marosvásárhelyen, avagy a Semmelweis-jelenség Magyarországon? Ha ma élnének, ha közöttünk alkotnának, vajon megértenénk-e őket? Vagy éppen úgy ott lennének a fiatalon elhunytak listáján? És egyáltalán megértjük-e a hozzájuk hasonlóan gondolkodókat?

Egyáltalán mit nevezek Bolyai-jelenségnek, illetve Semmelweis-jelenségnek? Az időtálló Bolyai-jelenségre meglátásom szerint leginkább jellemző jegyek: fiatalkori csillogás, géniuszoknak kijáró értetlenség, visszahúzódó élet és tragikus sors, szakmai féltékenységből alkotásának mellőzése, kényszerpályára való kényszerítés, művének mások általi felfedezése a halála után, a külső elismerést követő belső ráeszmélés: milyen jelentőset alkotott, késői büszkeség és mitikus kultusz. Emellett és ezzel szemben a Semmelweis-jelenség főbb ismérvei az alábbiak lennének: egyszerű dolgok és összefüggések éleslátása, nehézségek a bizonyított és nyilvánvalónak tartott igazság elismertetése terén, a ráció és a psziché belső és külső harca, az igaz útért a kollégák és a családtagok „feláldozása”, legfőképpen saját áldozatvállalás, a lelki-testi megpróbáltatások később nyernek értelmet, a bűntudatra csak az utókor válaszol bűnvallással. Vagy azt is mondhatnánk, hogy miután mások „megelőzik”, és igaza bizonyságot nyer, megkapja a neki megfelelő helyet a nemzet panteonjában.


Párhuzamos elemzés

Czeizel Endre genetikus végzettsége és a tehetség kibontakozása iránti érdeklődése okán a magyar tudósok és művészek életének kutatójává vált. Egy-egy speciális tehetségterület (tudomány, matematika, zene, festészet, költészet) jeles képviselőinek az életét, megvalósításait, örökletes és szerzett jegyeit, sorsát elemezte, összegezte. Az általa köztudatba helyezett 2x4 faktoros talentummodell alapján a kivételes társadalmi teljesítmény a szellemi képességek négy összetevőjén (általános értelmesség, specifikus szellemi képességek, kreativitás, motiváció) kívül négy környezeti hatás (család, iskola, kortárs csoportok, társadalom) együtthatásának eredménye((28). Több kötetet kitevő munkásságának, kutatásainak, életművét összegző könyvének egyik legfontosabb üzenete az, miszerint »A tehetség jó szerencse, de a talentum, „gyönyörű képességünk” már az egyén tudatos erőfeszítéseinek és a közösség támogatásának az eredménye.«(29) Ebből a megállapításból az következik, hogy ha Magyarországon egykor – és ma – jobb gazdasági, iskolai, társadalmi feltételek lettek volna, még több zseni bontakozhatott volna ki, még több kivételes tudományos és művészeti alkotással járulván hozzá a világörökség egyetemes tárházához.

Czeizel Endre részletesen elemezte mind Semmelweis Ignác, mind Bolyai János születéskor kapott útravalóját, ellentmondásokkal teli életét, tehetségét és talentumát, a kibontakozást elősegítő és akadályozó körülményeket, „pokoljárását” és „mennybemenetelét”(30, 31). Semmelweisnál a 2x4 faktoros talentummodell alapján jónak minősített általános értelmi képességet, jeles logikát és megfigyelőképességet, kiemelkedő kreativitást és ritkán tapasztalhatóan magas motivációt és elkötelezettséget állapított meg. A külső hatások sorában a család és az iskola nyújtotta körülmények kedvezőeknek bizonyultak, miközben döntő tényezőként nyilvánult meg a kortársak negatív befolyása, akik nemcsak robbanékony természetét, hanem talentumát is nehezen viselték el(32). Ez a kortárs viszonyulás bizonyult döntőnek a magyar tudósok szokásos karrierjétől eltérő életpályája alakulása és beteljesületlensége szempontjából, miközben nem a tudomány számára korlátozott hazai lehetőségek vonták meg a határt tehetsége kibontakozása előtt. Sőt, Bécs után Budapesten – egy ideig – szabadabban alkalmazhatta korszakalkotó felfedezését(33).

Semmelweis esetén az átlagosnál erőteljesebben felszínre tör a kérdés: jó szerencse, semmi más? Hiszen nem volt csodagyerek, nem tűnt kiemelkedő képességekkel bíró orvosnak, miközben környezetére annál inkább kihatottak emberi viselkedési zavarai és kedélyállapota. A feltett kérdésre a válasz: a fentiekben már felsorakoztatott kedvező tényezőknek is jelen kellett lenniük ahhoz, hogy logikai következetességgel és tántoríthatatlan kitartással fenntartsa igazát. Ezért Semmelweis Ignácról méltán elmondható, hogy tudós géniusz volt, ráadásul zseniális felfedezésének az áldozata. Meg nem értettsége, az a tudat, hogy felfedezésének mellőzése miatt továbbra is tömegesen halnak meg anyák gyermekágyi lázban, valamint bűntudata személyiségjegyeire, egészségére és életének tragikus befejeződésére mély és döntő hatással voltak. Szóval Semmelweis kiemelt példája az életét feláldozó tudósnak, orvosnak(34). Nincs egyedül, és az a szerencse (jó szerencse, semmi más), hogy az utókor igazságot szolgáltatott számára. Ez az igazság egyúttal egy egész nemzet elégtétele és köszönete az áldozatra képes emberi és tudósi nagyságért, géniuszságért.

Bolyai János kiemelkedő általános és speciális értelmi képességgel, valamint kreativitással rendelkezett. Okossága, autodidakta tanulmányai, bravúros hegedűjátéka megerősíti mindezt. Mégis, kivételesen magas általános értelmi képességű, szerteágazó érdeklődésű és teljesítőképességű apjával ellentétben elsősorban kreativitása tette naggyá. Az „új világ” megteremtésének elismertsége terén azonban mind kortársai, mind a társadalom részéről olyan nagy ellenállásba ütközött, amely további motivációját gyengítette, hogy zsenialitásának megfelelően továbbra is kitartóan foglalkozzon a matematikával, új tudományos alkotásra törekedjen. Kreatív géniuszságának köszönhetően a matematikában új korszakot nyitó tudománytörténeti felfedezését csak a kiváltságosok, apja és annak egykori göttingai diáktársa, barátja, a „matematika fejedelme” értette meg, de Gauss ellentmondásosan ítélte meg és minimalizálta János felfedezését(35). Az a tény, hogy kortársai nem értékelték a matematikát új alapokra helyező korszakalkotó felfedezését, csak növelte Bolyai János magányát, önmagába forduló aszkéta életmódját, összeférhetetlenségét. Számára is tragikus sors jutott, önkéntelenül is az értetlenségének hangot adó kisváros, Marosvásárhely konzervatív polgárságának az „áldozata” lett. A későbbi megértés és elismertség elégtételének bizonyosságával. 

„Bolyai János amolyan korai üstökös a magyar matematika egén, amit az inkább csak földre sütött tekintetű kortársak nem is vettek észre. Később a nagy államférfi, Eötvös József korszakalkotó iskolai és vallási reformja olyan közoktatási és társadalmi helyzetet teremtettek Magyarországon, ami a matematikai tehetségek kibontakozásának is jó esélyt teremtett” – írta róla Czeizel Endre(36). Tudományos teljesítménye világraszóló, sorsa igazi magyar sors. A mára már a világörökség listára felkerült főművére éle-tében egyetlen matematikustársa sem hivatkozott, csak apja könyvének a függeléke nyújtott számára teret. Zsenikre jellemző különös és az elvárt társadalmi normáktól teljesen eltérő viselkedése, életmódja miatt Marosvásárhely lakossága nem kedvelte, kiközösítette, csodabogárnak tekintette, magára hagyta. Egyébként kimutatták, hogy a szülőhazájukat el nem hagyó matematikusok 18 évvel éltek rövidebb ideig, mint azok, akik időben elhagyták Magyarországot(37). Igaz ugyan, hogy élettartamuk még így is felülmúlta a korabeli magyar férfilakosságot, ami egészségesebb életmódjukkal és jobb munkakörülményeikkel magyarázható. 

Czeizel Endre mindkét géniusz életművét, annak utóéletét közös vonásokkal rendelkezőnek és tanulságosnak minősítette. Bolyai halála után életművét és annak jelentőségét drezdai matematikaprofesszor(38) és francia matematikatörténész(39) fedezte fel. Az Appendixet franciául és olaszul adták ki először. A Bolyai nevet mindaddig nem ismerő Eötvös József kultuszminiszter támogatásáról biztosította ugyan a külföldi Bolyai-kutatást, a magyar akadémia azonban a bekéretett Bolyai-hagyatékról – negyedszázad múltán Marosvásárhelyre való visszaszolgáltatásakor – ezt írta: „Ezen iratokban kiadásra alkalmas anyag nem található, az osztály részéről nem forog fenn nehézség aziránt, hogy ezen iratok jogos birtokosoknak visszaadassanak”(40). Mindez abban az évben történt, 1894-ben, amikor sor került Semmelweis földi maradványainak második exhumálására és díszsírba helyezésére. De amire elérkezett Bolyai János születésének századik évfordulója, már az ő korszakalkotó tudományos eredményeit is elismerte az alapos késésben levő magyarországi szakma és közvélemény(41).


Egyetemet neveztek el róluk

Semmelweis és Bolyai kora, főleg az azt követő korszak egyre nagyobb hangsúlyt fektetett az oktatásra, az egyetemi képzésre. Nem véletlen tehát, hogy a hálás utókor mindkettőjükről egyetemet nevezett el. A Bolyai Tudományegyetem királyi rendeletre jött létre Kolozsváron 1945-ben, hogy a későbbi béketárgyalásokon az erdélyi magyarság felsőfokú oktatásának kérdése megoldottnak tűnjön(42). 1959 óta a kétnyelvű Babeş–Bolyai Tudományegyetem formájában létezik, azóta multikulturális jelleggel bír, amit a legutóbbi, 2011-es oktatási törvény megerősített. Ma Románia legjobban jegyzett, nemzetközi szinten legmagasabb szinten elismert egyeteme(43). 

A budapesti orvosegyetemet hosszas huzavonát követően végül nem valamely Semmelweis-emlékévben (1965-ben halálának 100., 1968-ban születésének 150. évfordulója volt), hanem az egyetem kétszáz éves jubileumán, 1969. november 7-én nevezték át Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. A közismert SOTE a legutóbbi magyarországi felsőoktatási reform után Semmelweis Egyetemmé szerveződött át(44). Azóta, az elmúlt fél évszázadban Semmelweis neve egybeforrt az orvosképzéssel, a budapesti orvosegyetemmel. Nem így történt a Bolyairól elnevezett egyetem esetén, amely csak kisebb mértékben őrizte meg az alapításakor szavatolt önállóságát, sőt az elnevezésében is másodlagossá vált az eredeti névadója.

Egyébként Erdélyben, Kolozsváron 1872-ben létesült a Ferenc József Tudományegyetem, amely ettől az időponttól kezdve a kor kívánalmainak megfelelő magas szintű orvosképzést biztosított45. Többszörös történelmi változásokat követően, az 1945. május 29-én megjelent királyi törvényrendeletek önálló magyar egyetem megteremtését szavatolták(46). Mivel Kolozsvár ezen túl két egyetemnek adott otthont, és nem könnyű feladatnak bizonyult az épületek megosztása, a Kolozsvári Magyar Egyetem (később Bolyai Tudományegyetem) Orvostudományi Kara Marosvásárhelyre költözött, és ebben a minőségében működött 1945–1948 között. A reformtörvény értelmében 1948-ban a marosvásárhelyi kar az önálló magyar tannyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetté alakult (MOGYI). Az intézetben kibontakozó egyetemi és posztgraduális magyar nyelvű orvosképzést a szakmai és etikai igényesség, valamint a gyakorlati orientáltság jellemezte(47). Az eredendően csak magyar nyelvű intézetet 1962-ben kétnyelvűvé változtatták. A magyar szak fokozatos elsorvasztását bizonyítja, hogy a diktatúra utolsó évében, 1989-ben alig több mint tucatnyi hallgatót vettek fel a magyar tagozatra(48).

A Marosvásárhelyen, mint az egyetlen határon túli helyszínen(49), 1945 óta folyamatosan magyar nyelvű képzés működik jelenleg orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és egészségügyi asszisztensek részére. Hat évtized statisztikája alapján közel minden harmadik Marosvásárhelyen végzett magyar orvos Magyarországra települt. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Magyarország orvos- és fog-orvos-utánpótlásának integráns részét alkotja(50). 

(Folytatjuk)


28 CZEIZEL 2015. 41–43.

29 CZEIZEL 2015. 170–182.

30 CZEIZEL 2006. 19–69.

31 CZEIZEL 2011.

32 CZEIZEL 2015. 135–139.

33 Aztán a kortársak „beszóltak”.

34 A világháborúban hősi halált halt magyar orvosok tiszteletére emlékmű áll a Ludovika téren. Bizonyára helye lenne egy olyan emlékhelynek is, ahol a saját szakterületükön és életükben áldozatot hozó, éveket áldozó orvosokra emlékezhetünk meg általánosságban.

35 Gauss visszafogottságát a kutatók is ellentmondásosan ítélik meg.

36 CZEIZEL 2015. 166.

37 CZEIZEL 2015. 162–163.

38 Heinrich R. Baltzer (1818-1887)

39 Guillaume-Jules Hoüel (1823-1886)

40 WESZELY 1981.

41 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díjat alapított.

42 BALÁZS 1990.

43 A Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyedüli romániai egyetemként a „sanghaji lista” rangsorán, amely a legrégebbi és egyben a legtekintélyesebb nemzetközi egyetemi rangsornak számít, a 601–700. helyet foglalja el.

44 MOLNÁR 2015. 52–53.

45 BALÁZS 1990.

46 LÁZOK–VINCZE 1995.

47 SZÖLLŐSI 1995.

48 BRASSAI 1994. 91–95.

49 A négy magyarországi képzési helyszínen kívül, az országon kívül egyedül Marosvásárhelyen képeznek magyar nyelven (is) orvosokat, fogorvosokat, gyógyszerészeket és egészségügyi asszisztenseket.

50 BALÁZS–ÁBRÁM 2009. 95–110.