2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Több mint negyven éve árulok a November 7. negyedi piacon. Soha nem volt ilyen nehéz és körülményes az eladás, mint most.”

Fotó: Nagy Tibor


Ilyenkor a leggazdagabb a piaci kínálat. Zöldséget, gyümölcsöt bőven lehet vásárolni, az asztalok roskadoznak, az árusok egyre piacosabban, rendezettebben kínálják a terményeket, a vásárlók pedig kedvükre válogathatnak a felhozatalban. A vásárló, miközben a magas árak fölött morfondírozva végighalad az asztalsorok között, nem minden esetben sejti, bizony, az eladók között is van, akinek komoly nehézségei és fenntartásai vannak a piaci szabályok és viszonyok miatt.
 
A túlszabályozással ölik meg a piacot
David Cornel marosszentgyörgyi őstermelő – aki tökéletesen beszéli a magyar nyelvet – telefonon keresett meg azzal a kéréssel, hogy látogassunk el a November 7. negyedi piacra, hogy személyesen is elmondhassa panaszát, ami nem csak az ő problémája, hanem általában minden termelőé. 
– Több mint negyven éve árulok a November 7. negyedi piacon. Soha nem volt ilyen nehéz és körülményes az eladás, mint most. Marosszentgyörgyről járok be. Kis, öt ár területen termeljük meg az árut. Mindig a szezonnak megfelelőt. Jelenleg hagymát, paszulyt, ribizlit, egrest, kukoricalisztet, zsemlekását, kukoricadarát, búzát árulok. A vásárlók ismernek, mindennap itt állok, próbálom kiszolgálni őket, s igényeik szerint hozni az árut – mondta a 87. életévében lévő termelő. 
Köztudottan a városi lakosság egyre inkább a szupermarketeket választja, onnan vásárolnak friss zöldséget és gyümölcsöt is. Emiatt egyre kevesebb a piacon vásárló, kisebb a forgalom, s kisebb a jövedelem is. De nem csak ez jelenti a nehézséget, hanem a piaci viszonteladók konkurenciája, valamint az a szabályozás, amit másfél éve nap mint nap be kell tartani, s ami nagyon hátrányosan érinti a termelőket.
– Mindennap ki kell töltsünk egy bizonyos regisztert, amelyben fel kell tüntetni, hogy milyen és mekkora mennyiségű árut hozunk a piacra. Azt is fel kell tüntetni, hogy ebből mennyit adtunk el, mennyi maradt meg és mennyit viszünk vissza. Amikor a regiszter betelik, le kell adni a helyi polgármesteri hivatalban. Ez a „könyvelés” idős embereknek elég nehéz. Vannak olyan személyek, akik már a 90. életévüket is betöltötték, nem tudnak már írni, vagy nem tudnak románul – fogalmazott a termelő. Nekik komoly gondot jelent ez a feladat. Segítségre nemigen lehet számítani, mert nincs ki segítsen! Ezenkívül minden terményt fel kell címkézni, amin fel kell tüntetni: hol termett, mikor szedték. Ez nagyon bosszantó, mert a piacon mindenki azt a zöldséget és gyümölcsöt veszi meg, amit szépnek és frissnek talál, nem azt, aminek a címkéje szimpatikusabb. Különben a nagyüzletekben sem tüntetik fel, hogy a banánt mikor szedték le! Ha a termelő nem teszi ki a címkét, 500 lejes büntetésre számíthat. 
 
Adózástól tartanak 
A másik kérdés, ami az őstermelőket foglalkoztatja: senki sem tudta megmondani, hogy az eladott terményekből származó jövedelmet megadózzák-e vagy sem! – Érdeklődtünk, kérdezősködtünk, de senki sem tudott választ adni! Ha adót kellene fizetni erre a kis jövedelemre, akkor már nem érné meg piacolni, hiszen nagyon kis összegekről van szó, amivel a nyugdíjunkat pótoljuk – mondta olvasónk, aki bevallotta, hogy őstermelőként kétségbeejtően kis összegekre árulnak, pedig jó termékenyeket kínálnak. 
– A piaci árulás napi 14 lejbe kerül, amiben benne van a faluról való „bejövetel” költsége és az asztal bérleti díja. Voltak olyan napok, hogy öt lej volt a nyereségem – fogalmazott. 
Ez a tény jelentené a Marosvásárhely környéki falvak kistermelőinek a szomorú végét? Vagy felébrednek az illetékesek, és segíteni próbálják a termelőket, az egészséges és jobb helyi termékek fogyasztását ösztönözve? 
Rus Ioan, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója a panaszossal ellentétben azt nyilatkozta, hogy a szabályozások segíteni hivatottak a kistermelőknek. A piacon található asztalok legalább 40 százalékát őstermelőknek kell bérbe adni. Ha nincs üres asztal, akkor 24 órán belül asztalt kell biztosítani nekik. Egy őstermelő se tartson attól, hogy év végén az általuk vezetett regiszter alapján megadózzák őket! – biztosított az igazgató.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató