2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A szakközépiskolai oktatás alkonyát siratják országszerte, hiszen nem csak Erdélyben maradtak foghíjasok az osztályok.

A szakközépiskolai oktatás alkonyát siratják országszerte, hiszen nem csak Erdélyben maradtak foghíjasok az osztályok. Lapunk hasábjain nemegyszer tettük szóvá a témát, de csak azt értük el, hogy „betartottak” azoknak, akik a hanyatlás felé vezető út kulisszatitkait „kifecsegték”, vagy a tanügyi törvénynek a szakoktatásra vonatkozó hiányosságait szóba hozták.
Tanárként, majd újságíróként alkalmam volt a szakközépiskolák fénykorát megélni, s megismerni a marosvásárhelyi szakoktatás patinás múltját is. Tanítottam olyan osztályokban, amelyek legjobbjai bármelyik elméleti középiskola élenjáróival felvehették a versenyt. Aki pedig úgy érezte, hogy nem képes tovább tanulni, munkásként vagy technikusként helyezkedett el. Mert a szakközépiskolákban az elméleti ismeretek mellett szakmát is tanítottak, s a tanműhelyek esetleges hiányosságait lelkes, lelkiismeretes oktatómesterek pótolták, akik pedagógusként is tudtak a diákokkal bánni. Visszaemlékszem olyan érettségi találkozóra, ahol a végzettek egytől egyig sikeres vállalkozói karrierről számoltak be. A rendszerváltás utáni években, amikor majmolni kezdtük Európát, az volt a szlogen, hogy a diákok 60 százalékának a szakmát is oktató iskolákban van a helye. Csakhogy az élet átírta a terveket, s a folyamatos átalakítások, amelyeket a szakiskolák és szakközépiskolák elszenvedtek, marandandó sérüléseket okoztak a rendszeren. Az első tőrdöfés a 13. osztály bevezetése volt, s az íróasztal mellett elgondolt három szint olyan rostának bizonyult, amelyből a diákok zöme kihullott. Mivel nem volt pénz a tanműhelyek korszerűsítésére, felszámolták, néhol el is adták azokat, azzal az ígérettel, hogy a cégeknél fog szakmát tanulni a diák, ami a legnagyobb bukta, s a legtöbb visszaélésre ad lehetőséget. A húzóerőt jelentő elméleti osztályoknak a szakközépiskolákból való kilúgozása tovább fogja rontani a statisztikát. A megszigorított érettségi vizsgán ugyanis a szakközépiskolát végzett diákok 80 százaléka elvérzik (a kivétel sajnos csak erősíti az átlagot). Elképzelni sem tudom, milyen oktatáspolitikusok azok, akik azt hiszik, hogy a pótvizsgás vagy a szakaszzáró tesztet megoldani képtelen tanulók, akiket a helyzet mentésére verbuválnak, megtáltosodnak a négy év során. Hát nem. A tanulásra való képtelenséget egyesek agresszív kivagyisággal próbálják elfedni a rendszerben, amely képességeiket vagy alkalmatlanságukat figyelmen kívül hagyva eleve sikertelenségre ítéli őket. Egyesek szerint a ciklust lezáró szakmai érettségi menthetett volna a helyzeten, de a volt tanügyminiszter és hívei hevesen tiltakoztak a „second hand” diploma, a „bádogosdoktorátus” ellen. Holott e téren igazán majmolhatnánk a Nyugatot, ahol igenis van másod-, sőt harmadfokú vizsga, s van a diák adottságaihoz és képességeihez mért eredményes szakmai oktatás. Amelyben annyit várnak el mindenkitől, amennyire képes. Mert számukra nem a helyzetmentő látszat, hanem a gyermek, a diák a fontosabb.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató