Schmitt Pál aláírta az új alaptörvényt

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a magyar köztársasági elnök hétfőn.

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a magyar köztársasági elnök hétfőn. Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az új alkotmány tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott ki a posta. Az MSZP azt közölte: alapvető politikai célkitűzésüknek tekintik az új alaptörvény megváltoztatását, a Jobbik szerint pedig a „rákosista” alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül.

 Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn, a déli harangszó után. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. A Magyar Közlöny 43. száma, benne a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentummal, hétfő délután jelent meg.

A köztársasági elnök az aláírás után mondott beszédében úgy fogalmazott: az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” – mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.

Kolláth György alkotmány-jogász szerint kifelejtették az új alaptörvény szövegéből a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezését január 1-jével.

A Népszabadságnak nyilatkozó alkotmányjogász arra mutatott rá, hogy a szövegben mindössze az szerepel, hogy az új alaptörvény 2012. január elsejével lép hatályba, ám az nem, hogy a jelenlegit ugyanezen aktussal egy időben hatályon kívül helyezik.

Álláspontja szerint a „botrányos szakmai bakit” mindenképpen orvosolni kell, így máris alkotmánymódosításhoz kell folyamodnia az Országgyűlésnek.

Indokolatlan zavarkeltésnek, szakmailag pedig több szempontból is megalapozatlannak tartja a Fidesz Kolláth György alkotmányjogász nyilatkozatát.

Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja erre reagálva kedden az MTI-vel azt közölte: a már kihirdetett és 2012. január 1-jétől hatályos, új alaptörvény világosan rögzíti a záró rendelkezései között, hogy valamennyi átmeneti szabályról, hatálybalépésről külön törvény rendelkezik. Ez legkésőbb ősszel megszületik – tette hozzá.

Másrészt – folytatta a fideszes politikus – a jelenlegi alkotmány is kimondja, hogy a hatálya a végleges alaptörvény elfogadásáig tart, azaz meghatározta a saját ideiglenességét. Mindezeken felül pedig az ugyanolyan témakörben hozott későbbi törvény automatikusan a korábbi helyébe lép már a római jog óta – mondta Gulyás Gergely.