Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Már szavazásra sem került tegnap az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácsán Románia és Bulgária felvétele a schengeni övezetbe, miután a német belügyér pár nappal korábban jelezte, országa érvényesíti a vétójogát, ha a két tagállam felvételét a belső határellenőrzés nélküli övezetbe napirendre tűznék. Arra hivatkozott, a két ország tett ugyan előrelépéseket, de még nem teljesítette a csatlakozás feltételeit.
A megelőlegezett vétó kapcsán beindult a politikai pofonosztogatás. Nemcsak nálunk, hanem Németországban is, ahol a törvényhozás szociáldemokrata frakciója egy tegnap nyilvánosságot kapott közleményben úgy vélte, a szövetségi belügyért a választási kampányérdekek késztették álláspontjára. Ebben lehet is valami, hiszen Németországban az utóbbi hetekben nem kis feltűnést keltett egy előrejelzés, mely szerint a munkavállalási korlátozások jövő esztendő elején esedékes megszüntetése után a német nagyvárosokat tömegével lephetik el a szegénység elől menekülő romániai és bulgáriai romák.
Persze, még ha politikai indíttatású is a mostani elutasító német álláspont, azért aligha lehetett arra számítani, hogy Romániát virágesővel fogadták volna, azok után, hogy az EB Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusa (MCV) nemrég lesújtó bizonyítványt állított ki az országról. Nem felejtették el a balliberális koalíció tavalyi elnökbuktató hadjárat során bemutatott fogásait, és azt sem, hogy a kormány több tagja is korrupciós perek vádlottja. És mi itt közelebbről persze brüsszeli jelentés nélkül is tudjuk, hogy a jogállamiság elvei nemigen érvényesülnek errefele, példát számtalant lehetne sorolni.
De azért a schengeni csatlakozásunkat immár évek óta halogató nyugati államok már egyebet is feltehetnének a megkopott korrupciós lemeznél. Mert ha például csak a bevándorlásról van szó, a jól képzett munkaerőtől egyáltalán nem rettegnek a schengeni tagállamok, de persze eszükbe nem jutna, hogy a kimenő diplomások képzését valamilyen formában megtérítsék a romániai adófizetőnek. De ugyanennél a kérdéskörnél maradva annak sem látjuk jelét, hogy a szegény bevándorlók megjelenésének úgy próbálnák elejét venni, hogy komoly hozzáadott-értéket termelő beruházásokat telepítenének ide. Immár hat évvel az unióba való belépésünk óta egyre inkább azt láthatjuk, hogy olcsó munkaerőnek és tömegcikkek fogyasztóinak tekintenek a nyugatiak, semmint magukkal egyenrangú európai polgároknak. Schengeni csatlakozásról legközelebb decemberben lesz szó, lássuk, addig változnak-e a két legújabb uniós tagállamot előszobáztató nyugatiak érvei?