Rossz idők jöhetnek a multikra Lengyelországban
Lengyelország jövőre 3,5-5,7 milliárd eurónak megfelelő összeggel növelné költségvetési bevételeit, amit a meglévő adók hatékonyabb behajtása mellett a bankok és a nagy szupermarketek megadóztatásával érne el – derül ki a Jog és Igazságosság alakuló kabinetje egyik tagjaként emlegetett Henryk Kowalczyk interjújából, amelyet hétfőn közölt a Dziennik Gazeta Prawna című napilap.
Az októberi parlamenti választások győztese, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) abszolút többséget szerzett a lengyel parlamentben. Kowalczyk, aki a PiS képviselője és pénzügyi szakemberként ismert, a lapnak elmondta: a leendő kormány hosszabb távú stratégiai célja a költségvetés kiegyensúlyozása, amit ha el akarnak érni a választási ciklus végéig, az „nagyon ambiciózus kihívást” jelentene. A PiS-nek mégis erre kell törekednie, de előzőleg meg kell állítania a GDP-arányos államadósság növekedését – fűzte hozzá.
Henryk Kowalczyk ezzel vélhetően arra utalt, hogy bár az Eurostat október végi adatai szerint a lengyel államadósság a bruttó hazai termék 51,7 százalékát teszi ki, a PiS szakértői hátterét adó varsói Sobieski Intézet, valamint az 1989-es rendszerváltás utáni lengyel gazdasági reform atyjának tartott Leszek Balcerowicz közgazdász-professzor ezt – az úgynevezett rejtett adósságok, az alternatív könyvelési módszerek miatt – ennél lényegesen magasabbra teszi.
Henryk Kowalczyk a lapnak elmondta: a hatékonyabb adóbehajtás és a nagy szupermarketek, a bankok megadóztatása jövőre – becslések szerint – mintegy 3,5-5,7 milliárd euró bevételt hozhat az állami költségvetésbe. Korábban a PiS-nek egy másik képviselője, Zbigniew Kuzmiuk úgy nyilatkozott: a bankoknak 0,39 százalékos különadót vezetnének be. A nagy kereskedelmi cégek és a bankok megadóztatása része a PiS gazdasági programjának. A párt a fogyasztás növelésével serkentené a gazdaságot, az ehhez szükséges növekvő állami kiadásokat fedeznék az adókból.
A fogyasztás növelését a PiS szerint a lakossági terhek tervezett enyhítése segítheti elő. Az új kormány 2017-től a jelenlegi 724 euróról 1876 euróra felemelné az adómentes jövedelemküszöböt, csökkentené a kisvállalatok adóját. Növelné továbbá a devizahiteleseknek és a családoknak nyújtott állami támogatásokat. A legszegényebb családoknak már 2016 elején havi 117 eurót érő gyermeknevelési pótlékot ítélne meg, emellett – jövedelemre való tekintet nélkül – minden második és további gyermek után járna ugyanilyen összeg. Várható a korábbi választási időszakban 67 évesre emelt nyugdíjkorhatár csökkentése is.
