Románia nem maradhat láthatatlan ország

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség átfogó vitát kezdeményez az Európai Unió tervezett reformjáról, és Románia teendőiről, hogy a perifériára való kisodródást elkerülje – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök március 2-i marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. 

– Nem elég azt mondani az EU-ban, hogy egy ország valamit nem akar, meg kell mondani azt is, hogy mit akar. Románia álláspontját egy parlamenti és egy szélesebb közvita nyomán kell kialakítani. A szövetségi elnök annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke március elsején öt lehetséges forgatókönyvet terjesztett elő arról, hogy 2015-ig milyen irányban induljon el az EU. Erről kell a következő időszakban a 27 tagállamnak döntenie. Kelemen Hunor szerint a március 25-i római tanácsülésen csupán az egyeztetésről szóló vita kezdődik el, és az elkövetkező két év alatt fognak a döntések megszületni. A döntéshozatal Nagy-Britannia kilépése után esedékes, amikor Románia lesz az unió soros elnöke. Ez nagy kihívás és felelősség – mondta Kelemen Hunor, majd hozzátette: ha Románia nem kezdi el idejében a felkészülést, az elnökséget nem fogja tudni jól ellátni. Ezért javasolja az RMDSZ, hogy parlamenti vita során tisztázzák, hogyan látja Románia az EU reformját, helyét az unióban, hogy ne maradjon továbbra is egy láthatatlan ország, amelynek nem lehetett tudni a véleményét egyik vagy másik kérdésben. Egy alapos politikai vita során olyan álláspontot kell kialakítani, ami a leginkább megfelel az országban élő közösségek érdekeinek. 

– A legnagyobb veszteségnek azt tartanám, ha Románia az Európai Unió perifériáján maradna, nem földrajzi (ami a valóság), hanem politikai és gazdasági értelemben. Nem lenne helyes egy koncentrikus körökre épülő EU elfogadása, ahogy egy kétsebességű EU is problémát jelenthetne. Ezért azt gondolom, hogy a másik három változat közül azok bármely kombinációját kell elfogadni – hangsúlyozta.

Először is azt kell figyelembe venni, hogy melyek a döntéshozatali problémák, miért elégedetlenek a polgárok az EU-ban stb. Ebből kiindulva kell a jövőt megtervezni – mondta a szövetségi elnök. Hozzátette: a vitát a frakciók indítványozhatják, amelyre a miniszterelnök és az adott tematikában illetékes szaktárca vezetője is meghívást kapna. Ennek előkészítése több időt vesz igénybe, és amennyiben a hétfői frakcióülésen megegyeznek, kérni fogják, hogy március folyamán a szenátusban vagy a képviselőházban megtartsák a vitát. Ettől függetlenül sor kerülhet az államelnök által kezdeményezett megbeszélésekre, amelyek nem jelentenek a parlamenthez hasonló intézményes keretet, ahol a különböző nézeteket ütköztetni lehet, és megszülethetnek az unió jövőjével kapcsolatos javaslatok. 

Az Európai Uniónak egyben kell maradnia, mert a globális versenyben sem a nagyobb, sem a közepes, sem a kis államok hosszú távon nem tudnak sikeresek maradni. Ami pillanatnyilag lehetségesnek tűnhet, de sem az AEÁ-val, sem Oroszországgal, sem Kínával, sem a feltörekvő gazdaságokkal nem tudják külön-külön felvenni a versenyt. Még akkor sem, ha jelenleg az Európában koncentrálódó tudás és tőke előnyt jelent. Ezt az említett országok gyorsan le tudják dolgozni – mondta a szövetségi elnök, majd leszögezte: 

„Az integráció híve vagyok, aminek rengeteg módozata, változata van. Egy kétsebességes Európa az unió végét jelenti, ahogy a koncentrációs körök szerint rendeződő Európa úgyszintén. Nem ez a járható út. Még van idő, de nem sok. Nem kell elfogadnunk, hogy vita nélkül valaki megmondja, melyek Románia érdekei. 

A helyzet alakulásának függvényében meg kell vitatni a legfontosabb teendőket, a határozatok meghozatalának módját, a szuverenitást, kijelölve, hogy milyen kérdésekben dönthet az EU, és milyen döntéseket kell a tagországok, azok kormánya és parlamentje szintjén meghozni” – fogalmazott Kelemen Hunor.