2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Románia gazdasága a jövőben jobban fejlődik, ha EU-tagország marad

INSCOP-felmérés

A romániai lakosság többsége úgy véli, hogy Romániának továbbra is az Európai Unióban (EU) a helye. Ez derül ki egy januárban elvégzett INSCOP-felmérésből. 

A nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint a romániaiak 71,7 százaléka véli úgy, hogy az országnak nem kellene kilépnie az EU-ból, míg 25,2% egyetértene a kilépéssel. A megkérdezettek 

3,1%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A válaszadók 75,3%-a nem szeretné, ha az unió felbomlana az elkövetkező években, 19 százalék azonban üdvözölné ezt. 6,7% nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A közvélemény bizalmatlansága: A Nyugat vs. Kelet – a nacionalista áramlat megerősödése a félretájékoztatás és az álhírek korában elnevezésű közvélemény-kutatás negyedik kiadását január 11. és 18. között végezték 1162 felnőtt alany részvételével, telefonon. 


Az ország uniós csatlakozása előnyökkel járt?

A gazdasági és társadalmi életre, a családra és a magánéletre gyakorolt összes hatást mérlegelve a válaszadók 54,9%-a (a 2021. szeptemberi 47,2%-kal, a 2021. júniusi 56,2%-kal és a 2021. márciusi 61,4%-kal szemben) úgy véli, hogy az uniós csatlakozás inkább előnyökkel járt, míg 40,8% az ellenkezőjét gondolja (a 2021. szeptemberi 46,1%-kal, a 2021. júniusi 35,1%-kal és a 2021. márciusi 35,2%-kal szemben), 4,3% pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre.

A felmérés szerint a válaszadók 63,2%-a (2021 szeptemberében 57,8%, 2021 júniusában 62,9%) úgy véli, hogy Románia a jövőben jobban fejlődne gazdaságilag, ha EU-tagország marad, míg 29,4% szerint akkor fejlődne jobban, ha nem lenne tagja az uniónak (2021 szeptemberében 32,9%, 2021 júniusában 27%), 7,5% pedig nem tudja vagy nem válaszolt.

Ugyanakkor a válaszolók 68,4%-a (szemben a 2021. szeptemberi 68,5 százalékkal és a 2021. júniusi 64,8%-kal) azon a véleményen van, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok szembemennek az uniós szabályokkal, még akkor is, ha emiatt elveszítené uniós tagságát. 29,4% úgy gondolta, hogy Romániának az EU tagállamaként be kell tartania az unió szabályait, még akkor is, ha ezzel sérülnek nemzeti érdekei.

Ez utóbbiak 72,9 százaléka úgy véli, Románia nemzeti érdeke, hogy az ország az EU-ban maradjon, 24,7% (azaz a teljes lakosság 17%-a) pedig úgy, hogy az EU-ból való kilépés nem befolyásolná az ország nemzeti érdekeit.

A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 42,1 százaléka szerint (szemben a 2021 márciusában regisztrált 43,5 százalékkal) Románia nem teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás minden feltételét, 50,8 százalék pedig azon a véleményen van, hogy egyes európai országok gazdasági okokból gátolják az ország csatlakozását a térséghez. A megkérdezettek 7,1 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.


77,9% inkább Romániában szeretne élni

Ami a kivándorlási szándékot illeti, a megkérdezettek 77,9%-a azt vallotta, hogy inkább Romániában szeretne élni és dolgozni, míg 21,5% állította, hogy ha lenne rá lehetősége, inkább Európában vagy az Egyesült Államokban élne és dolgozna, 0,5%-uk nem válaszolt. Ugyanakkor a románok 69,9%-a mondta azt, hogy szívesebben dolgozna egy belföldi román vállalatnál, míg 26%-uk szívesebben választana egy Romániában működő külföldi vállalatot. A nem válaszolók aránya 4,1%.

A válaszadók 71,8%-a úgy véli, hogy a külföldi vállalatok olyan termékeket értékesítenek a román piacon, amelyek minősége rosszabb, mint a más országokban forgalmazott termékeké, míg 24,2% ennek az ellenkezőjét válaszolta, 4% pedig nem tudta vagy nem válaszolt.


Besszarábia és Románia egyesülésével a megkérdezettek 74,5 százaléka értene egyet

A megkérdezettek 74,5 százaléka értene egyet Besszarábia és Románia egyesülésével, 21,1 százaléka pedig nem, 4,3 százalék nem válaszolt.


A megkérdezettek kétharmada szavazna egy nacionalista pártra

Az INSCOP felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada szavazna egy nacionalista pártra, amely a vallásos értékeket és a hagyományos családot promotálja. 

A közvélemény-kutatás januári mérése szerint a legtöbben a Szociáldemokrata Pártra (PSD) adnák szavazatukat, a nacionalista szólamokkal 2020-ban parlamenti képviselethez jutott AUR a második helyen áll, a megkérdezettek 20,6 százaléka erre a formációra adná a voksát.

Remus Ştefureac, az INSCOP igazgatója szerint az AUR a tavaly őszi kormányválság, az elszabadult energiaárak és a koalíciós pártok közti örökös civakodás miatt erősödött meg. Véleménye szerint az embereknek elegük van a politikai csatározásokból. Az AUR populista diskurzusa komoly veszélyt jelenthet a nagy pártok számára, ha a kormánypártok nem lesznek képesek együttműködni, és megoldásokkal szolgálni a szociális gondokra. Ugyanakkor kijelentette: a tavalyi politikai válság leküzdése, a széles körű, stabil koalíció megalakulása és az Oroszország okozta bizonytalanságérzet újjáélesztette az euroatlanti értékekhez való ragaszkodást. (Forrás: Agerpres, Adevărul)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató