Római katolikus kápolnát szenteltek fel Marossárpatakon

Vasárnap délben teljesült a közismert Ferenc-rendi szerzetes, Pál atya (Bakó Béla) nagy álma, római katolikus kápolnát szenteltek fel szülőfalujában. A szentmisét Tamás József püspök celebrálta, és a helyieken kívül Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Csíkszeredából, Kolozsvárról és Marosvásárhelyről, valamint a környező falvakból érkeztek vendégek, hogy részt vegyenek a nem mindennapi eseményen.

Mint ismeretes, Bakó Béla, akit a legtöbben Pál atyaként ismernek, hosszú ideje segíti a Székelyföld nehéz helyzetbe kerülő társadalmi rétegeit, csoportjait. A börtönpasztoráció és cigánypasztoráció mellett 2000-ben hozta létre a marosvásárhelyi ferences rendház keretében a Szent Erzsébet Társulást árva, elhagyott gyerekek gondozására, ezt irányítja Marosvásárhelyen és Marossárpatakon. Szívügyének és küldetésének tekinti a nehéz sorsú gyerekek felkarolását, azért dolgozik és imádkozik, hogy szebbé, boldogabbá tegye az életüket.

Pál atya 2010-ben megvásárolt egy épületet a Szent Erzsébet Társulás keretében, németországi orvosok adományának segítségével, s a későbbiekben felépítették azt a kápolnát, amely a helyi katolikus gyülekezetet fogja szolgálni. Ennek a szentmisék helyszínéül szolgáló, templomszerű, kisebb épületnek a felszentelésére került sor vasárnap.

 Elsőként László Szabolcs plébános köszöntötte a püspököt és a megjelenteket, majd Pál atya tartott részletes ismertetőt a marossárpataki katolikusok múltjáról. Megtudhattuk, hogy a 14. században épült az első templom a sárpatakiaknak, valamint arról is említést tett, hogy az 1600-as évek második feléig a település katolikus vallású volt. Az 1700-as évek derekán a Jézus-kútnál állt egy kápolna, amit nagy valószínűséggel a jezsuiták építettek. Ez hosszú ideig búcsújáró hely volt, marosvásárhelyi és távolabbi zarándokok látogatták. A feljegyzések szerint a kápolnát a Szűzanya tiszteletére szentelték fel. A későbbiekben sem kápolna, sem római katolikus kultikus hely Sárpatakon nem volt. „Most eljött ez a nap, amely történelmi eseménynek számít Marossárpatak életében, mivel több évszázad telt el azóta, hogy utoljára katolikus kultikus helyet szenteltek fel itt. Az évek során úgy éreztem, hogy a falunak tartozom annyival, hogy ha lehetőség adódik, egy katolikus kápolnát hozzak létre a sárpataki katolikusok részére. Istennek hála, hogy teljesült az álmom. Bízom abban, hogy ennek a kápolnának jövője lesz, imádkozni fog itt a katolikus közösség az egyházért, a faluközösségért, a nemzetért, mindannyiunk lelki üdvösségéért” – mondta Pál atya.

Ezután a Szent Erzsébet Gyermekotthon lakói mutattak be hazafias és egyházi versekből összeállítást.

Tamás József püspök bevezető beszédében rendkívüli eseménynek nevezte, hogy 370 év után újra kápolnát szentelhetnek fel a településen. Arra buzdította a gyülekezeti tagokat, hogy látogassák a kápolnát, hogy az Úristen áldása mindig velük legyen, és segítse őket mindennapi feladataik elvégzésében. Ezt követően a püspök megáldotta azt a vizet, amivel meghintette a kápolna falait és a jelenlévőket. 

A szentmise keretében a püspök rámutatott, hogy a próféta jövendölésében előrebocsátja, hogy Isten eljön majd hozzánk, s mi meg fogjuk látni az Úr dicsőségét. Eljön azért, hogy megfizessen mindenkinek tettei szerint, hogy begyógyítsa sebeinket, hogy megszabadítson a bűn rabságából. „Olyan Istenünk van, aki szeret bennünket, aki gondunkat viseli mindenben. Ezért a keresztény ember örvendezéssel készül advent idején, mert nem akárki érkezik hozzánk kegyelmi ajándékaival, hanem szerető Istenünk. (…) Számotokra a mai vasárnapnak egy másik fontos eseménye is volt, megáldottuk ezt a kápolnát, átadtuk rendeltetésének, hogy szent helye legyen az Istennel való találkozásotoknak. A kápolna a templom kicsinyített mása, s bár sok mindenben különbözik a hatalmas székesegyházaktól, templomoktól, jelentőségében ugyanolyan nagy érték, mert Isten jelenlétének és szeretetének jelképe számunkra” – fejtette ki a püspök.

 A szentmise után Pál atya köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a kápolna felépítésében, valamint az ünnepség lebonyolításában, majd bemutatta az épület belsejét. Megtudhattuk, honnan származik a kápolna bútorzata, ill. a művészi munkák szerzőinek nevét. A faragott oltárokat, a feszülettel együtt, a szárhegyi kolostorból szállították Marossárpatakra. A Krisztus Pilátus előtt című dombormű, a Szent Antal-szobor, valamint az udvaron felállított Szent Erzsébet-szobor Miholcsa József ajándéka. A Jézus keresztútját ábrázoló képek a marosvásárhelyi ferences templomból származnak. Németországból is került egy oltárrész a kápolnába, a teljes oltár nem fért volna be, ezért szétszedték. „Legnagyobb kincsünk a több mint 300 éves Mária-szobor, amely a radnai kolostorból származik, és az udvarhelyi ferences testvérek ajándékozták nekünk. Jellegzetessége, hogy csodálatos arckifejezése van. Nem volt keze, orra, megcsonkították, restaurálni kellett” – tudtuk meg.

Az ünnepi szertartást az udvaron felállított sátorban, óriáskivetítőn követhették azok, akik nem fértek be a kápolnába. Az eseményen részt vett több erdélyi lovagrend, az ünnepi hangulatot emelte a Szent Korona másolata. Az ünnepség alatt többször felcsendült a Nyilas Szabolcs vezette négytagú férfikórus, amely egyházi énekeket adott elő. A kápolnaszentelés a himnuszok közös eléneklésével zárult, amit ünnepi ebéd követett a helyi sportcsarnokban.