Azt gondolhatnánk, hogy a mindennapi cirkuszigényünket tökéletesen kielégíti a botrányos országvezetés, a kormánypárt és az államelnök közötti konfliktus, a sorozatos tüntetések, halálos balesetek, az amerikai elnök megnyilatkozásai, a tél és a többi. Be kell látnunk, nem így van
Azt gondolhatnánk, hogy a mindennapi cirkuszigényünket tökéletesen kielégíti a botrányos országvezetés, a kormánypárt és az államelnök közötti konfliktus, a sorozatos tüntetések, halálos balesetek, az amerikai elnök megnyilatkozásai, a tél és a többi. Be kell látnunk, nem így van. A múlt héten – kortárs történelmünk során sokadikszor – kiverte a biztosítékot a hír, hogy Románia Hivatalos Közlönyében múlt csütörtökön megjelent a Székelyföld autonómiáját előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a román parlament elé terjeszteni egy, a Gyergyószéki Székely Tanács által megalakított kezdeményezőbizottság.
A tervezet szövege együtt jelent meg a szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja a törvényalkotóknak. Az indoklás szerint azért, mert „a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes”.
És kitört a hisztéria. A tervezetet a Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméjének nevezte Titus Corlăţean volt külügyminiszter, akiről mindenki tudja, hogy minden adódó alkalmat rögeszmésen kihasznál a magyarellenes megnyilatkozásokra.
Mások meg hisztériásan a „parazita” Tőkés László azonnali letartóztatását követelték, mert nyilvánosan támogatja Székelyföld autonómiáját. És mellé – gondolták valószínűleg – zárnák be lehetőleg a kezdeményezőket, de akár Székelyföld egész magyarságát, mert „államot akarnak létrehozni az államban”.
Egy másik rögeszme, hogy a tervezetnek amúgy sem lenne esélye a parlamentben, mert Székelyföld mint olyan amúgy sem létezik, és – ez is egy rögeszme – egyetlen kötelező érvényű európai dokumentum sem fogadja el az etnikai alapú politikai autonómia gondolatát, sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió szintjén.
A liberálisok ügyvivő elnöke sem hagyta alább: a szokásos rögeszmés szlogennel kezdte: „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”, el addig, hogy „az állam független, egységes és oszthatatlan jellege nem képezheti alku tárgyát”. Ezt a jelmondatot ismétlik a nacionalisták a rendszerváltás óta.
A képviselőház, illetve a nagyobbik kormánypárt elnöke ugyan nem kapott hisztériás rohamot a hír hallatán, de kijelentette, nem áll fenn a „kockázata” annak, hogy egy ilyen törvényt elfogadjon a parlament, az egészet valamiféle feszültségkeltő manővernek tekinti, amiből semmi sem lesz.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint itt az ideje „nagyon nyíltan” beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről. Mit mondhatnánk? Ezek és a hasonló reakciók nem igazán kisebbségvédelmi eszközökről szólnak. Mindenki a magáét fújja, hisztérikusan vagy nyugisabban, de kétségkívül nagyon őszintén.
