Rendőri intézkedések és eljárások

Törvénymódosítások a közrend és közbiztonság terén

Tavaly októberben jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2019. évi 192-es számú módosított törvény a közrendről és közbiztonságról, amely módosította a rendőrség szervezését és működését szabályozó 2002. évi 218-as számú törvényt, valamint a határrendészet működését szabályozó 2001. évi 104-es számú sürgősségi kormányrendeletet. Az új szabályok január 26-tól léptek érvénybe.

A közrend és közbiztonság fenntartása szempontjából törvénymódosításra volt szükség, mert a régi jogszabály nem bizonyult megfelelőnek. A rendőrség munkatársai úgy vélték, hogy jogköreik hiányosságai miatt esetenként ez volt egyik oka annak, hogy nem tudtak eléggé hatékonyan fellépni.

Ezek a változások az állampolgárok igazoltatását, motozását, a rendőrőrse való bekísérését érintik, továbbá szigorodnak egyes bírságok, ugyanakkor a rendőrök magatartását illetően is vannak pontosítások. 

Az új törvény többek között megfogalmazza, mikor és milyen módon történhet egy igazoltatás. A jogszabály szerint az eljáráshoz elég, ha felmerül a szabálysértés gyanúja. Ez gyakorlatilag minden olyan információról való tudomás-szerzést jelent, amely alapján a rendőrség észszerűen feltételezheti, hogy a hatáskörébe eső intézkedés megtétele indokolt lehet, a rendőr köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel, bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése, valamint a közrendet, a polgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. A módosított törvény továbbá rendelkezik arról, hogy milyen esetekben hatolhatnak be a rendőrök magánlakásokba a tulajdonos beleegyezése nélkül. Emellett szigorítja a büntetéseket azokban az esetekben, amikor bírságot szabnak ki a szomszédok zavarásáért vagy a túl hangos köztéri magánbulikért, amennyiben egy bírságolást követő 24 órán belül ismét megállapítják ugyanazt a kihágást.

A ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

A személyazonosság megállapításán, illetve a személyazonosító adatok hitelt érdemlő igazolásán kívül a rendőri intézkedés tágabb értelemben a fokozott ellenőrzést, a ruházat, a csomag, illetve a jármű átvizsgálását is jelentheti. A fokozott ellenőrzés olyan összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység, melynek során a rendőri hatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltatják. A tavaly elfogadott 192-es törvény 32. cikkelye szerint a rendőr az alábbi esetekben motozhatja meg az igazoltatott személyt, illetve vizsgálhatja át a csomagjait vagy az általa használt járművet:

– Amikor tiltott javak, anyagok birtoklásának gyanúja miatt azt lefoglalják, a bírósági eljárás során való későbbi bizonyítás érdekében.

– Ha fennáll annak gyanúja, hogy olyan fegyver, tárgy vagy vegyszer van az igazoltatott birtokában, amellyel árthat az őt igazoltató rendőrnek vagy más személyeknek, illetve az előállítás során önmagát sebesítheti meg, a rendőrőrsre kísérés vagy letartóztatási parancs teljesítése közben.

– Önkívületi állapotban talált személy iratainak megtalálása végett.

– Tömegrendezvényekre vagy olyan helyiségekbe való belépés előtt, ahová fegyverrel, veszélyes tárgyakkal vagy vegyi anyagokkal belépni tilos. Az említett célokon túl ruházat, csomag vagy jármű átvizsgálását foganatosíthatja a rendőrség egy rendezvény, esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében is. Ezenkívül egy általános norma alapján komplementer jellegű intézkedésként is alkalmazható a tárgyalt jogkör, ugyanis akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr, a támadásra vagy az illetőre magára veszélyes tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálására általában más intézkedésekkel együtt kerül sor. Ezekben az esetekben az igazoltatott személy a jármű, illetve a csomag átvizsgálására kényszeríthető.

A jármű átvizsgálását egy körözött személy azonosítása érdekében is elrendelhetik, ha fennáll a gyanú, hogy a keresett személy a járműben van. Ezt az intézkedést közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítóeszközön egyaránt elrendelhetik. A járművek átvizsgálása során az utastérben vagy a raktérben egyaránt kutakodhatnak. A rendőri felszólításra a jármű vezetője lehetővé kell tegye az intézkedést. Amennyiben akadályozná az eljárást, a rendőr önerőből felfeszítheti a szállítóeszköz vagy jármű utasterének vagy rakterének az ajtaját.

A motozást azonos nemű személy kell végezze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, és a ruházat külső szemrevételezéséből, valamint nyomással, tapintással való vizsgálatból áll, a vastagabb ruhadarabokat külön át lehet vizsgálni. Ha a vizsgálat során tárgyakat tapintanak ki, rendőri felszólításra az igazoltatott fel kell azokat mutassa. 

Egy csomag tartalmát csak külsőleg vizsgálhatják meg

A csomag tartalmának átvizsgálását ugyancsak külsőleg és csak megtekintéssel, szükség esetén nyomással és tapintással végezheti az intézkedő hatóság. Az intézkedés során a vizsgált tárgyakat nem bontják fel, nem szedik szét, a leveleket sem bonthatják fel és nem olvashatják el, a telefon vagy más informatikai, kommunikációs vagy adatrögzítő eszköz adatai között sem kutakodhatnak az igazoltatásnál. Nem minősül motozásnak az éles vagy fehérfegyvertől való megfosztás, ha birtokosa látható helyen hordozza, vagy a rendőrnek tudomása van arról, hogy az igazoltatottnál valamilyen fegyver van. Az ellenőrzés során a rendőrök használhatnak szolgálati kutyákat és tárgy vagy vegyi anyag azonosítására szolgáló eszközöket.

A rendőr által elrendelt testi motozás, csomag és jármű átvizsgálása során együttműködést nem tanúsító személlyel szemben erőszakot is alkalmazhatnak a rendfenntartó szerv munkatársai. A személyazonosság megállapításán túl a törvényi rendelkezések nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy az intézkedést miért foganatosítják. Így jogszabályban meghatározott tartalmi korlátja az igazoltatásnak a cél szempontjából nincs, az intézkedés elvileg bármilyen célból foganatosítható.

Egy bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépők vagy az ott-tartózkodók igazoltathatók, a rendőrség az épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhatja. 

Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet aláír a rendőr és az igazoltatott személy vagy annak törvényes képviselője. A jegyzőkönyv másolatát átnyújtják az érintettnek vagy az őt képviselő személynek. Amennyiben az igazoltatott megtagadja a jegyzőkönyv aláírását vagy átvételét, azt is bele kell foglalni a dokumentumba.