Rehabilitáció agyvérzés után

Romániában évente 65.000-en kapnak agyvérzést, minden napra 178 eset jut. A kimutatások szerint a betegség megyénkben évente 1.235 személyt érint. 

Dr. Sarchiz Rodica

Romániában évente 65.000-en kapnak agyvérzést, minden napra 178 eset jut. A kimutatások szerint a betegség megyénkben évente 1.235 személyt érint. Előfordulásának gyakorisága miatt az agyinfarktus – agyi érkatasztrófa, szélütés, gutaütés vagy az angolból átvett nevén a stroke – a szív-érrendszeri valamint a daganatos kórképek után a harmadik leggyakoribb halálokot jelenti világszerte, és a felnőttkori rokkantság leggyakoribb előidézője.

Ágyhoz kötötten vagy önállóan

A marosvásárhelyi Rheum-Care Alapítvány fontos feladatának tekinti az agyvérzésen átesett betegek rehabilitációját. A gyors és szakszerű utókezelés rendkívül fontos, hiszen befolyásolhatja, hogy a páciens a későbbiekben ágyhoz kötött vagy önellátásra képes személy lesz-e. Gyógyult vagy a kezdetinél sokkal jobb állapotba hozott betegeik példája igazolja a mozgásszervi betegek gyógyítása mellett e téren végezett munkájuk eredményét is. A kedvező tapasztalatokból kiindulva tartottak november 3-án tanácskozást a betegségről, az utókezelésről, illetve arról, hogy az agyvérzésen átesett különböző mértékű sérülésekkel maradt betegek esetében hogyan kell eljárni a szociális szolgálatnál, hogy a helyzetüknek megfelelő rokkantsági fokozatba sorolják be őket, amiről dr. Sandra Trantea családorvos, az igazgatóság képviselője közölt pontos tájékoztatást.

A Rheum-Care Alapítvány által működtetett kezelési és rehabilitációs központot vezetője, Gombos Marinela mutatta be a betegekből, családtagokból, rehabilitációs szakemberekből, család- és szakorvosokból álló közönségnek. Az alapítvány 1993-ban dr. Nagy Irén fizioterápiás-rehabilitációs főorvos kezdeményezésére jött létre. Kinizsi Pál utcai székhelyét, ahol a járóbetegeknek a gyógytorna és a fizioterápiás kezelések gazdag választékát biztosítják, 2014-ben pályázati támogatás révén egy új épületszárnnyal egészítették ki, ahol vízi tornával és vízben történő, számítógép vezérelte nyújtással gyógyítanak. Az emeleteken a Respiro elnevezésű fektető hat kétágyas szobájában az állandó kezelést, gondozást igénylő nem marosvásárhelyi, valamint a helybeli, de nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegeknek és hozzátartozóiknak nyújtanak meghatározott időtartamra szálláshelyet és a betegségüknek megfelelő diétás kosztot. A bent fekvő betegek a rehabilitációs szolgáltatások három lehetőségét vehetik igénybe. Az első „csomagban” a gyógytorna, a fizioterápiai kezelések, a vízi torna, a komputerizált víz alatti nyújtás szerepel. A második a csípő- és térdprotézis-, ínszalag-, meniszkuszműtéten átesett, agyvérzést túlélt betegek utókezelését foglalja magába. A harmadik lehetőség a súlyosan és halmozottan sérült, állandó gondozást igénylő, ágyhoz kötött idősek, Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők, elmebetegek állandó gondozását és felügyeletét jelenti rövidebb vagy hosszabb időszakra.

A központ bemutatását követően tudományos tanácskozáson járták körül az agyvérzés megelőzésének lehetőségeit, a kezelési újdonságokat és a rehabilitáció fontosságát. Ezekről a témákról dr. Alina Verzea ideggyógyász főorvos, dr. Mirela Zbanca és dr. Rodica Sarchiz fizioterápiás és rehabilitációs szakorvosok beszéltek.

Hogyan, mitől alakul ki?

Az agyvérzésre leggyakrabban használt megnevezés valójában az agy elégtelen vérellátását fedi. Ennek két oka lehet. Ha egy vérrög elzár egy agyi verőeret, vérhiányos agyvérzésről beszélünk. A vérzéses agyvérzést egy agyi ér falának a megrepedése okozza. A kiömlő vér nyomást gyakorol az agyra, a sérült ér által behálózott agyterület pedig nem kap elég vért. A vér által szállított oxigén hiányában az érintett agyterületeken levő idegsejtek elpusztulnak. Mivel az agy a központi irányítónk, azoknak a szerveknek a működésében, amelyeket a sérült agyterületeknek kellene irányítaniuk, zavar keletkezik: féloldali végtagbénulás, beszédképtelenség, beszédzavar, látásvesztés, az emlékezés és tájékozódás zavara, esetenként pedig a vizelet és széklet ürítésének szabályozására sem lesz képes a beteg.

Minél gyorsabban kerül kórházba, és kapja meg a szakszerű orvosi ellátást, annál jobban óvni lehet az agyat a károsodástól. Amíg erősödnek a tünetek, a beteg szakszerű kórházi ellátását kell biztosítani, ha a folyamat megállt, megkezdődhet a rehabilitáció. A gyógyulás jelei az első időszakban spontán módon is bekövetkezhetnek, ha nem túl súlyosak az elváltozások.

Csapatmunka, egyénre szabott terápiával

A fél oldalára lebénult, beszélni nem tudó beteg utókezelése csapatmunkát jelent, több szakember – ideggyógyász, gyógytornász, gyógyfoglalkoztató, fizioterapeuta, logopédus, pszichológus, dietetikus – kellene hogy részt vegyen benne – hangzott el az előadásokban több alkalommal is. A gyógytornának segítenie kell a helyes mozdulatok begyakorlásában fekvő, ülő, álló testhelyzetben, majd a járás gyakorlásában segédeszközökkel vagy anélkül. Fontos a bénult kar, az ujjak finommozgásának a javítása, hogy előbb-utóbb önellátóan is el tudja látni mindennapi szükségleteit a beteg. A kisebb vagy nagyobb mértékben bénult izmok működése elektroterápiával és mágnesterápiával javítható. A beszédzavarokon a logopédus segíthet, ami nem könnyű és időigényes feladat. Az agyvérzést depressziós állapot követheti. Ezen gyógyszerekkel a pszichiáter, a beteghez való viszonyulásukkal a családtagok is segíthetnek. A rostos ételekben és kalciumban gazdag étrend, a naponta többszöri gyümölcs- és zöldségfogyasztás jót tesz a sérült agynak.

Egyre fiatalabb korosztályokat is érint

Amikor ideggyógyász szakorvosi pályáját kezdte, az agyvérzést ritkán diagnosztizálták fiatal betegeknél, ma viszont egyre többen vannak – hangzott el dr. Alina Verzea ideggyógyász főorvos előadásában. Az okok között a magas vérnyomást, a magas vérzsírszintet, a cukorbetegséget, a szívbetegséget, a veleszületett szívrendellenességeket, a véralvadási zavarokat említette, a fiatal korosztálynál a rendszertelen életmódot, az alkoholfogyasztást, az állandó stresszt, az elégtelen alvást, a nőknél a fogamzásgátló szerek hosszan tartó használatát. Ha a fenti oki tényezőket sikerül ellenőrzés alatt tartani, ha a betegségre hajlamos egyén lemond a dohányzásról, a túlzott alkoholfogyasztásról, ha rendszeres testmozgást végez, sóban és telített zsírokban szegény kosztra tér át, és ha szükséges, csökkenti a testsúlyát – mind fontos tényezői lehetnek a megelőzésnek. Annak, akinek a családjában gyakran előfordult a betegség, az orvos által megszabott adagban az aszpirin szedését javasolta. Az agyvérzésen átesetteknek a másodlagos megelőzés keretében véralvadásgátlók használatát ajánlotta, és bemutatta az agyvérzés következményeinek a javítására használatos gyógyszereket.

Beszélt a neuroplaszticitásról, amely az emberi agy azon fantasztikus képességét jelenti, hogy a károsodás ellenére sikerül magát újjászerveznie, és a sérült területek működését átvehetik az egészséges területek, az erre a célra kifejlesztett gyógyszerek, valamint a pihentető alvás, az oxigénnel való jó ellátás, a rendszeres tornagyakorlatok, napi két liter víz elfogyasztása és az állandó tanulás következtében, amely működésben tartja az idegsejteket. Minderről egy filmet is vetített.

Mirela Zbanca rehabilitációs szakorvos a hosszú ideig tartó mozgásterápia szerepét emelte ki az agyvérzésen átesett beteg utókezelése során hagyományos vagy újabb terápiákkal. Az alapelv: ha a beteg hosszú ideig nem használja a bénult testrészt, elveszíti azt.

Ha a beteg állapota nem romlik tovább, azonnal el kell kezdeni az utókezelést, azt követően, ahogy pontosan felmérték, hogy melyik agyterület károsodott, és gyógyították az esetleges szövődményeket (tromboflebitisz, azaz a felszínközeli vénák gyulladása és a tüdőgyulladás).

Sajnos nem minden féloldali bénult alkalmas az utókezelésre, ami már a kezdeti szakaszban megállapítható. Megfelelő fizikai állapot és az együttműködésre való alkalmasság a feltétele annak, hogy megkezdhessék a rehabilitációt.

Napjainkban új módszereket dolgoztak ki, amelyeknek egy részét a Rheum-Care-nél is bevezették. Így például az egészséges felső végtag rögzítése napi több órán át, ami arra kényszeríti a beteget, hogy jobb eredménnyel próbálja meg a bénultat használni. Ehhez természetesen a páciens olyan állapotban kell legyen, ami ezt a módszert lehetővé teszi. A mentális edzés, imagináció egy mozdulatsor elképzelését jelenti a felső végtag rehabilitálására – mondta a doktornő, aki a fővárosban már alkalmazott egyéb új terápiás lehetőségekről – mint például a robottechnika – is beszámolt.

Előadásának végén bemutatta a www.postavc.ro honlapot, ahol minden hasznos és új információ megtalálható.

Az egészségügyi rendszer hiányosságai

Romániában háromszor többen halnak meg agyvérzés következtében, mint a többi európai országban átlagosan, és hétszer többen, mint az Egyesült Államokban. Az agyvérzés az időskori epilepszia kialakulásának leggyakoribb, a demenciának, szellemi leépülésnek a második leggyakoribb forrása – hangzott el dr. Sarchiz Rodica fizioterápiás és rehabilitációs főorvos előadásában. Ezért kellene minél nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Bár országszerte évről évre szaporodik az agyvérzésen átesett betegek száma, az egészségügyi rendszerben nem fordítanak kellő figyelmet erre a területre, s különösen a másodlagos megelőzésre. A kórházból hazakerülő betegnek és családjának nagy nehézségekkel kell szembenézni, mivel Marosvásárhelyen nincs egy állami rendszerben működő rehabilitációs klinika, ahol az utókezelést azonnal elkezdhetnék. A magánklinikai kezelést sok beteg anyagi helyzete nem teszi lehetővé. Megterhelő a család számára, hogy a lakást is át kell alakítani, aminek jelentős anyagi vonzata van.

A következőkben a háziorvos szerepéről beszélt, aki eligazíthatja a családot, hogy melyik rehabilitációs egységhez forduljon, ahol szükség esetén, mint például a Rheum-Care-nél, az otthoni kezelést, gondozást is biztosítani tudják, ha a beteget nem lehet szállítani.

A fiatal személyek támogatását a helyhatóságok szociális egységei kellene vállalják, hogy az állapotuknak megfelelő szakmai átképzést és munkahelyet találjanak számukra.

Jó hír, hogy jelenleg az agyvérzésen átesett betegek is rokkantsági nyugdíjat kaphatnak, a rehabilitáció ugyanis pénzbe kerül.

Kérdésre válaszolva Gombos Marinela közölte, hogy a szakorvos ajánlhatja a házi gondozást, amibe jelenleg a gyógytorna és a fizioterápiás kezelések is beletartoznak, amit az egészségbiztosítási pénztárnál kell jóváhagyjanak. Az ajánlást a családorvosok is megfogalmazhatják. Egy beteg évi 90 napos otthongondozásra jogosult. A felszólalók szerint ez az időtartam hosszabb kellene legyen. A szociális igazgatóságtól kapott összegről elhangzott, hogy sajnos nem fedezi a betegek gondozási költségeit.

A Rheum-Care 50 százalékos kedvezményt biztosít, de kétséges, hogy meddig tudják fedezni a költségeket, a rehabiltáció ugyanis nagyon költségigényes folyamat – mondta a központ vezetője. Az elhangzott vélemények szerint, ha megszüntették Marosvásárhelyen az állami rendszerben működő rehabilitációs klinikát, a magánklinikákkal kötött szerződéssel kellene lehetővé tenni, hogy az agyvérzéses betegek a megfelelő utógondozásban részesüljenek. Megyei, sőt regionális szinten is az egyik nagy megoldatlan problémát képezi, ezért dicséretes, hogy a Rheum-Care-nél szervezett tanácskozáson szóba hozták. Természetesen jó lenne, ha az ott elhangzottak szélesebb körben is meghallgatásra találnának.