2024. august 10., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

 Az évfordulók emlékezésre köteleznek. A reformáció 500. évében kötelességünk az elsősorban könyvtáralapítóként emlegetett Teleki Sámuelről mint református főemberről is szólni.


 Az évfordulók emlékezésre köteleznek. A reformáció 500. évében kötelességünk az elsősorban könyvtáralapítóként emlegetett Teleki Sámuelről mint református főemberről is szólni.
Akkor nyert magas állami pozíciókat, amikor a Habsburg Birodalom a katolikus egyház restitúciós törekvéseit minden eszközzel támogatta. Ezzel szemben Teleki ragaszkodott a linzi és bécsi békekötések nyomán nyert jogokhoz. A vallási jogfosztás esetén hazája, nemzete függetlenségét látja veszélyeztetve. „A’ kinek jussa nincsen, vagy nem lehet, hazája sincsen” – írja egy helyen. Erdély kancellárjaként az udvarnál gyakran jár közben hitsorsosai érdekében. Ezért aztán nem is élvezi az udvar teljes bizalmát. Ismert Lipót véleménye, miszerint Telekiben vallási kérdésekben tanúsított „hevessége” miatt nem lehet megbízni. Batsányi Jánostól tudjuk, hogy a bécsi udvar milyen bizalmatlanul kezelte a protestáns Telekit: „A kiváló Teleki gróf ...tudós is, protestáns is és az én nemzetemből származik! Ez elegendő jogcím arra, hogy legalább titokban, rettegjék és gyűlöljék” – írja kortárs költő. 
Nála a kálvinista hitéhez való ragaszkodás az egyre erősödő központi hatalommal szemben politikai jelentőséggel bír. A vallásszabadság klasszikus hazája, Erdély a 18. századra bizony vallási villongások színtere lett. Ismeretesek például a vegyes házasságokat követő felekezeti harcok, visszaélések. Maga Teleki is megélte ezt, hiszen Mária Terézia önkényesen avatkozott bele első házassági kísérletébe, elszakítva őt Bánffi Ágnestől, merthogy a bécsi udvarnak nem volt ínyére a két jelentős erdélyi református főúri család házasság révén történő megerősödése. Talán ezzel magyarázható, hogy hasonló esetekben Teleki Sámuel mindég kiáll a vallásukért üldöztetést szenvedőkért, és befolyását felhasználva igyekszik segíteni a vallási türelmetlenség áldozatain.
Erdély kancellárja Bécsben szinte hivalkodva gyakorolja vallását. Amikor felesége és gyermekei is vele vannak a császárvárosban, együtt látogatják a református templom istentiszteleteit. Korabeli krónikás jegyezte fel, hogy legkisebb fia, Domokos konfirmációja is itt zajlik, a pap a konfirmándusnak mintegy kétszáz kérdést tett fel, melyekre Domokos a büszke szülők előtt hibátlanul felelt. Protestánsnak lenni a tradíciókhoz való ragaszkodást jelenti Teleki számára, de ennél is fontosabb egyházának, hitsorsosainak támogatása. 
Teleki Sámuel 4 esztendős külföldi tanulmányútja idején szembesült az erdélyi oktatás–iskolaügy elmaradottságával, ezért is vállalja el már 1769-ben a nagyenyedi kollégium főgondnokságát és kapcsolódik be az iskola gazdasági ügyeibe, s az oktatási viszonyok javításáért tett erőfeszítésekbe. Azt is látja, hogy változtatni nem könnyű. 1775-ben egy heidelbergi tudóst levélben tájékoztat az erdélyi viszonyokról, és ezt írja: „Meg kéne segíteni a protestánsokat, hogy akik Európa műveltebb népeihez akarnak menni tudományokért, nyíljanak meg számukra a tudomány forrásai, és hazafelé csörgedezzenek némi patakocskák, melyben a tudomány rusnyaságai megmosatnak és a műveletlenséget felszámolják”. Ennek érdekében próbál anyagilag is segíteni. Református kollégiumok történetében, értesítőiben nagyon sok utalást találunk Teleki Sámuel adományaira. Közjóra fordított adományai iskolai könyvtárak gyarapítását, szegény tanulók, tanítók megsegítését célozzák.
1811-ben egy Bécsben kelt végrendeletében 12.000 német forintot rendelt arra, hogy az erdélyi református kollégiumok legkitűnőbb tógás diákjai közül nyolcat jutalmazzanak meg évenként, tíz jó igyekezetű szegény tanuló külön-külön 30 forintot kapjon, a fennmaradó kamatot pedig osszák ki évente azoknak a diákoknak, akik a legjobb értekezéseket írják „tudományos és hasznos” tárgyakból.
A halálakor tartott búcsúbeszédek írói nagyrészt erdélyi kollégiumok tanárai, akik megemlékezéseikben felsorolják az elhunyt mecénás adományait. A kolozsvári, nagyenyedi, marosvásárhelyi, udvarhelyi, zilahi református iskoláknak nyújtott segítséget köszönik meg. 
1815-ben addigi adományairól jegyzéket készít. Ebben olvashatunk a sáromberki pap fizetését emelő, a sárdi, a sáromberki templom reparálását támogató, a felsőbányai iskolamestert megsegítő, a sárospataki kollégium építésére nyújtott adományokról. Kollégiumok könyvtárait támogatja pénzzel, könyvekkel, pl: a sárospatakit, a kőrösit, a székelyudvarhelyit, a losoncit, a debrecenit. Több adományának célja az iskolák, kollégiumok tanítóinak, tanárainak megsegítése. Ezért írta Antal József, az egykori alumnus, a későbbi ref. püspök búcsúztatójában Telekiről: „...arról is gondoskodott, hogy az Oskolák gyarapodjanak, a’ Tanulók szaporodjanak, a’ Tanítók az élet terhelő gondjaitól menekedve, szent hivataljoknak telyesebben megfelelhessenek, és így az Esméret terjedése, a’ Tudományok virágzása, az igaz mivelődés, pallérozódás Hazánkban ezen az úton-is előmozdíttassék”.
Gondol a külföldön tanuló református ifjak megsegítésére is. Külföldi kapcsolatait felhasználva, a tanulmányút idején megismert professzorait kéri, hogy segítsék az Erdélyből jövő ifjakat. Több bázeli, leideni, párizsi egyetemre járó erdélyi diák élvezi Teleki támogatását. Tisztában van azzal, hogy a hazai szellemi élet megújítását külföldet járt értelmiségiektől lehet várni. Négyéves külföldi tanulmányútjára magával viszi Kováts Józsefet, útinaplójában így ír erről: „én magam nagy szerencsémnek tartom, hogy ő kegyelmében, ha Istennek tetszik édes hazámnak s nemzetemnek szolgálhattam”. Kováts József aztán nagyenyedi tanárként váltja be Teleki szándékát, és példásan végzi szolgálatát. Ő maga így értékeli a kapott segítséget: „Telekinek tulajdonítom tsekély experientiámat, tanulásomat, sok nagy és tudós embereknek hallgatását, könyveimnek legnagyobb számát, egyszóval világi boldogságomat”.
Szólnunk kell a templomépítőről is. A Teleki Sámuel adományait felsoroló kimutatásokból ismerjük a templomok építésére, javítására fordított pénzadományait. Figyelme Erdélyen kívülre is kiterjed, adakozik például a debreceni leégett templom építésére is. Természetes, hogy a legtöbbet a sáromberki eklézsia profitál Teleki jótéteményeiből. Elhatározza, hogy a falu fatornyú temploma helyett új kőtemplomot építtet. 1784. július 28-án teszik le az alapkövet a patrónus és felesége jelenlétében. Kilenc esztendő múlva, 1793-ban fejeződik be véglegesen az építkezés. A falu lelkipásztora ezt jegyzi be az eklézsia könyvébe: „Ezen esztendőben végződött a templom hálá légyen Istennek, Mlgs Groff Teleki Sámuel Úr ő Excellentia az Aszszonya Groff Bethlen Susanna Excellentiával edgyütt építtette: fizesse meg az Isten ő Excelentiájoknak e jó tselekedetét”. 1815-ben Teleki egymázsásnál nagyobb harangot öntet a templom számára, ugyanakkor új iskolaépület és tanítói lak építéséről intézkedik. 
1820-ban, halála előtt két esztendővel a marosvásárhelyi Kistemplom építését támogatja. Ebben az évben jelent meg Bécsben az a Kis Biblia, melyet Teleki megbízásából Igaz Sámuel fordított magyarra. 950 darab biblia árát adományozza Teleki a „Szt. Miklós Utzában most épülő Ispotálybeli Református Templom építésére segedelemül”. 
Református templomok máig őriznek Teleki és felesége által adományozott értékes klenódiumokat. A sáromberki eklézsiának például 1774-ben egy aranyozott ezüstserleget adományoztak, a talplemezbe vésett körirat jelzi az ajándékozást. 1793-ban Bethlen Zsuzsanna személyesen ajándékoz a templomnak egy ezüstlábas aranyos poharat és egy vastagon aranyozott ezüsttányért. 1800-ban pedig Teleki maga ad át több, Wesselényi Katától maradt klenódiumot a sáromberki egyháznak. 
Mélyen hívő, vallását a mindennapokban szüntelen gyakorló ember volt Teleki Sámuel. Választott jelmondata: „Az Úr gondot visel” – számára naponta megélt bizonyosság. Ezért képes a családját és az őt magát ért csapásokat hittel elfogadni. Teleki és felesége kilenc gyermekük közül hatot eltemettek, felnőtt kort csak hárman értek meg. Közülük is a legkisebbet, Domokost felesége halála után egy évvel, 27 esztendős korában temeti el. A sáromberki családi kripta a Telekit sújtó veszteségek mementója. Hat kisebb gyermeke elvesztését feleségével együtt kell túlélnie. A házastársak leveleiben található erre vonatkozó utalások meggyőzik az olvasót arról, hogy békességes tűréssel képesek a kereszt elhordozására, és a csapásokat hitükből adódó lelkierővel tudják elfogadni. 
Végül szólnunk kell a könyvtárában összegyűjtött gazdag protestáns irodalomról. A Teleki Tékában az érdeklődő ma is megtalálja a reformáció irodalmának, a hitépítő könyveknek gazdag válogatását. A külföldön megjelent kiadások mellett a legjelentősebb hazai magyar nyelvű kiadványokat őrzi a könyvtár. Protestáns bibliagyűjteménye a Teleki-könyvtár egyik ékessége. A Szentírásnak szinte valamennyi magyar nyelvű kiadása megtalálható, ezek nagy része Teleki feleségének, Bethlen Zsuzsannának gyűjteményéből való. A bibliák sok beírást őriznek, az egykori tulajdonos neve mellett jelmondatok, zsoltáridézetek, életrajzi vonatkozású bejegyzések növelik a példányok értékét. Bibliás elődeinktől származó művelődéstörténeti hagyaték ez, mely a hitben élő bibliofil Teleki Sámuel gondoskodása révén maradt ránk. 
 
Te, aki a könyvtárat használni akarod, abba, miként a múzsák szentélyébe, tisztelettel lépj be, az elöljáró őrt üdvözöld, szerényen szólítsd meg, a könyvtár szabad terében állj meg, a polcokat ne mozgasd, a könyveket és a természetrajzi gyűjteményt fogdosni, helyükről kimozdítani, a szekrényekből kivenni tartózkodjál; a kikölcsönzött könyvek lapjait és fedelét jegyzetekkel, ábrákkal vagy vonalakkal ne írd be, ne rongáld, tintával, olajjal, vízzel ne hintsd le, nyállal és az orr undok váladékával ne piszkold össze, ne gyűrd össze, ne tűrögesd, ne szaggasd, mosdatlan, zsíros kézzel ne kend össze; a kinyitott könyvekre ne támaszkodj; a kiolvasott könyveket sértetlenül és épen add vissza, a könyvtárban ne füstölj, és ne légy másoknak terhére; veszekedésektől, vitatkozásoktól tartózkodjál.
(Részlet a Téka használatát szabályozó törvényekből, Bécs, 1798) 
 
Deé Nagy Anikó
 
Az oldalt szerkeszti: Ötvös József lelkipásztor

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató