Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Amikor ezeket a sorokat írom, az alkotmánybíróság még nem hozott döntést a referendum érvényességéről. Nem tudni, hogy megy-e vagy marad Traian Băsescu. Azonban most ez nem is fontos. Hiszen Băsescuval vagy nélküle, a helyzet változatlan marad. Kormányok jönnek, kormányok mennek, pártok kaparintják meg a hatalmat, miközben mások elveszítik. Négyévenként választásokat tartanak, a kampány(ok)ban tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígérnek szégyentelenül ugyanazok, akik négy évvel korábban is megígérték, viszont a csalódáson és megszorításokon kívül egyebet nem adtak. Ennek ellenére, négyévenként nem restellik újra és újra hamis ígéretekkel szavazatokat kunyerálni, és arról szónokolni, hogy milyen nehéz az élete egy honatyának, aki éjt nappá téve harcol a választók, a mi esetünkben az erdélyi magyarság érdekeiért. Ha nem látnánk a parlamentbeli képeket, ahol értünk küzdő honatyáink nagyobbik része – mert hála Istennek, azért kivétel is akad – sokkal érdekesebb dolgokat talál, mint ami a mikrofonnál elhangzik, vagy az értünk való aggódástól kimerülve édesdeden szendereg a kényelmes bársonyszékben, ha nem éppen pasziánszozik, netán pornófilmet néz a mi adólejeinkből vásárolt laptopon, talán még hajlamosak lennénk hinni is nekik.
Nem kívánom tovább feszegetni, a lényeg marad. Băsescuval vagy Băsescu nélkül, a lakosság nagy és egyre nagyobb része kínlódik a szegénységi küszöb környékén, a levágott fizetések minden politikusi ígéret ellenére még mindig csonkák, a nyugdíjak nagy része is csak éhhalál ellen elegendő. Ezzel szemben a politikusoknak jól megy, bár legmagasabb rangú vezetőink nagy részéről kiderül, hogy korrupt, adócsaló és a többi.
Az emberek a referendumon egyfajta választ is adtak nekik: elég volt a cirkuszból, hiszen az élet nem karnevál (Borsószem polgármesterre és tangás lányaira gondolok). Attól pedig, hogy Băsescu ül-e Cotroceni-ben vagy éppen Antonescu, nem laknak jól az éhezők, nem lesz könnyebb a tévéhírekben látott, rabszolgasorban sínylődő galaci gyerekek élete, a hajléktalanok sem költöznek palotába… Bárki is az állam- vagy kormányfő, egyre drágább a mindennapi kenyér, nőnek a benzinárak, a tél rémségét vetítik előre a gázszámlák. Referendum ide vagy oda, ez a lényeg.