Ráduly Jánosnak szeretettel

„Ezek az ajánlások bizonyítják, hogy én is voltam”

Írók, költők, etnográfusok, művészek neki dedikált ajánlásairól kiadott kötetet tartott a kezében, és olvasott egy ajánlást: Ráduly Jánosnak szeretettel és köszönettel a szerzői estért, Sütő András. Ez a könyv az utolsó előtti kötete 2019-ben, mert egy éppen nyomdában van – tudtuk meg a minap Kibéden Ráduly Jánostól.

– Ezek az ajánlások bizonyítják, hogy én is voltam – mondta mosolyogva –, majd az Eminescu-költeményei fordításait tartalmazó kötetét mutatta meg, és közben elmondta, hogy eddig már tíz műfordításkötete jelent meg. Azt tartják, hogy Eminescut aránylag nehéz fordítani, mondja, és megmutatja azt az állami kitüntetést, amelyet Emil Constantinescu államfőtől kapott az Eminescu-fordításokért. 

Egy másik könyvének címe Egy néptanító életútja, amely a Csókfalván 50 évig volt néptanítónak, Lőrinczi Dénesnek állít emléket. Ráduly elmondta, hogy dédnagyapja munkásságának 50. évfordulóján, 1928-ban, községi szinten ünnepelték meg az évfordulót. És fennmaradtak azok a dokumentumok, amelyek akkor készültek. Az atosfalvi tanító, Kálmán Venczel tartotta az ünnepi beszédet, verssel köszöntötte Orbók Gyula unitárius lelkész, és Bedő Dénes festőművész megrajzolta a portréját. 

– Ezek a dokumentumok megtalálhatók a kötetben?

– Ezek: közlöm az ünnepi beszédeket, a két dedikált verset, az öregtől is egypár sort, amit a levéltárban találtam. Ebből állt össze az Egy néptanító életútja. A kötet 2018-ban jelent meg.

Jelenleg a 132. könyvem van a nyomdában 

Ráduly János, bár 83. életévét tapossa, kijelentette: – A munkakedvem még nem veszett el, tele vagyok tervekkel. Jelenleg a 132. könyvem van a nyomdában Székelyudvarhelyen, és már várja a kiadó, hogy a tudománytörténeti írásaimat is végre adjam le. Pályafutásom során két tudománytörténeti vonatkozású anyagot is készítettem. Taglaltam például Szent-Györgyi Albert munkásságát. Ezeket az anyagokat főleg a Népújságban közöltem. Tulajdonképpen nem kerül nagy fáradságba a kötet összeállítása, mert ezek kész anyagok. Most már csak össze kell „söpörjem”, és megszerkesszem magát a kötetet, belopjak egy kis előszót. 

2020-ra legalább négy vagy öt könyv kiadását tervezem. 

***

A Romániai magyar irodalmi lexikon szerint Ráduly János néprajzkutató, költő, műfordító. 1937. október 27-én született Korondon. Ma Kibéden él.

A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban érettségizett (1955), Erdőszentgyörgyön a líceumban nevelő, 1962-től Kibéden tanár, 1998-tól nyugdíjas. A Babeş-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 

Első írását a Vörös Zászló közölte (1959). Az Utunk, Igaz Szó, Művelődés, Napsugár, Tanügyi Újság, Ifjúmunkás, Hargita, Helikon munkatársa. Verssel szerepel a Megtalált világ (Mvh. 1968) c. antológiában; költőként évtizedekkel később jelentkezik újra (Az árnyékok lakodalma, 1995; Fény és gondolat, 1996). 

Foglalkozik az erdélyi rovásírásos emlékek kutatásával és értelmezésével is. Gyermekirodalmi antológiákban a vers, ének, játék, mese óvodai felhasználását szorgalmazza. 

1990-től tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak; szerkesztőbizottsági tagja a korondi Hazanéző és a székelyudvarhelyi Székely Útkereső c. folyóiratoknak. 

Nagyobbrészt saját gyűjtéseit tartalmazó kötetei: Kibédi népballadák (1975), A vízitündér leánya (Kis-Küküllő menti népmesék, Kv. 1978); Elindultam hosszú útra (A kibédi Majlát Józsefné Ötvös Sára népballadái, 1979); Tündérszép Mosolygó Ilona (Kibédi népmesék, 1980); Az álomfejtő fiú (Kis-Küküllő menti népmesék, Kv., 1985); Mikor a szolgának telik esztendeje (A kibédi gazdai szolgák életéből, 1987); Villám Palkó (Kis-Küküllő menti népmesék, 1989); Hold elejti, Nap felkapja (Kibédi találós kérdések, 1990); Táltos Marika (mesék, Korond, 1993); Szép Magdolna (Kibédi népmesék, Kv., 1994); A király táncos lovai (Székely tréfás mesék, Sepsiszentgyörgy, 1995); Rovásíró őseink (Adalékok rovásírásunk ismeretéhez, Korond 1995); Vetettem gyöngyöt (Népköltészeti tanulmányok. Székelyudvarhely, 1997); A rovásírás vonzásában (Korond, 1998); Nemzeti kincsünk, a rovásírás  (Székelyudvarhely, 1998). 

Verskötetei: Az árnyékok lakodalma (Gyermekversek, Székelyudvarhely, 1995); Fény és gondolat (uo. 1996). 

Lefordította Eminescu Esticsillag c. költeményét (Székelyudvarhely, 1993); Nichita Stănescu-fordításait a Barátság c. antológia (Pécs, 1993) közölte.