Putyin „új Oroszországa”…

Veszélyesen expanzív új koncepcióval állt elő az ukrajnai válságot illetően Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki az „új Oroszországnak” nevezett, gyakorlatilag az orosz birodalom 18. századi kiterjedését jelentő terület visszaszerzésén dolgozik, és ha tervének végrehajtása sínen marad, akkor nemcsak Kelet-Ukrajna, hanem további ukrán és környező régiók térhetnek vissza Moszkva hatalma alá – írta elemzésében az FPRI amerikai külpolitikai kutatóintézet.

 

Az Adrian A. Basora, az Egyesült Államok korábbi csehszlovákiai és csehországi nagykövete, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának tagja és Aleksandr Fisher, az FPRI kutatója emlékeztetett: az „új Oroszországnak” nemcsak a Krím és a jelenleg oroszbarát szakadárok által Ukrajnától elszakítani próbált Donyeck és Luhanszk megye, hanem hat további ukrán régió – Harkiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Mikolajiv, Herszon és Odessza – is részét képezte. Ha az Egyesült Államok és az Európai Unió nem lép fel keményebben Moszkvával szemben, akkor Ukrajna gyakorlatilag hónapokon belül széteshet vagy visszakerülhet az orosz befolyási övezetbe – állapította meg a két szakértő.

Ha az említett ukrán megyék Oroszország részévé válnának, akkor Moszkva a Fekete-tenger teljes északi partvidékét uralma alá kerítené, és az orosz határ egészen Moldováig vagy Romániáig terjedne. Eközben a független Ukrajna lakossága 46-ról 25 millióra csökkenne, GDP-je pedig egyharmadára zuhanna, mivel a leginkább iparosodott ukrán területek a Putyin által megszerezendő országrészben vannak.

Basora és Fisher szerint Putyin stratégiájának három motivációja van: belpolitikai túlélése, a birodalmi tudat és történelmi hagyatékának fényezése. Utóbbit illetően Putyin egyértelmű célja, hogy Oroszország egyik legnagyobb vezetőjeként vonuljon be a történelembe. Ennek érdekében pedig gyakorlatilag háborút indított Ukrajnáért, hogy a lehetőségekhez képest legnagyobb kiterjedésű területek felett építse újra az orosz hegemóniát.

Az orosz taktika merőben új jellegű: Putyin el akarja kerülni a nyílt katonai konfliktust annak érdekében, hogy ne hozza beavatkozási kényszerbe a nyugati hatalmakat. Ehelyett burkoltan, lépéről lépésre halad terve megvalósítása felé, és Kelet-Ukrajnában ugyanazt a forgatókönyvet követi, mint a Krímben.

Az elemzés szerint az Egyesült Államoknak, az EU-nak és a NATO-nak két lehetősége van. Vagy folytatják az eddigi belenyugvó magatartásukat, és a relatív gyenge gazdasági szankciókat, ez esetben azonban Putyin – az orosz gazdaságot érő károkkal dacolva – megvalósíthatja tervét. A másik opció, hogy a Nyugat olyan mély és kiterjedt gazdasági szankciókat hoz, amelyek valóban megrengetnék az orosz gazdaságot. Ennek azonban katonai mozgósítással is párosulnia kell, már csak azért is, mert a szankcióknak a moszkvai elitre gyakorolt potenciális hatásai igen korlátozottak – írta Adrian A. Basora és Aleksandr Fisher.