Putyin „fultoni beszéde”

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásával kapcsolatban kedden elmondott beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére – írta a Vedomosztyi című orosz napilap szerdán. A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója Churchillnek a hidegháború kezdetének számító 1946-os fultoni beszédéhez hasonlította az orosz államfő megszólalását. Más orosz szakértők úgy értékelik a Kremlben elhangzottakat, hogy Oroszország megállt a Krím félszigetnél, nem terjeszkedik tovább Ukrajnában.

Putyin az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet, s a Nyugatot azzal vádolta, a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik meggátolni az ukrajnai régió csatlakozását Oroszországhoz. A beszédet értékelve Dmitrij Badovszkij, a Kreml által létrehozott Társadalmi, Gazdasági és Politikai Kutatások Intézete nevű alapítvány vezetője úgy nyilatkozott a Vedomosztyinak, hogy Putyin gyakorlatilag azt ajánlotta a nemzetközi közösségnek, érjen véget az a korszak, amely a Szovjetunió széthullásakor keletkezett, és amelyet „egypólusú süketség és a Nyugat törekvéseinek átfedése jellemzett”. Ez „a hidegháború nem teljes és nem korrekt befejeződése miatt alakult ki” – fejtette ki Dmitrij Badovszkij. 

„Putyin lépései komoly csapást mérnek azokra az amerikaiakra, akik hittek egy virágzó, demokratikus, erős és tiszteletreméltó, a nemzetközi közösségbe teljesen bekapcsolódó Oroszország létrejöttének lehetőségében – mondta a Vedomosztyinak Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete.