2020. augusztus 4., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Görögország és Írország tavalyi pénzügyi támogató csomagja után csütörtökön Portugália is az EU-hoz fordult.


           Görögország és Írország tavalyi pénzügyi támogató csomagja után csütörtökön Portugália is az EU-hoz fordult, hogy a visszafizetésre váró hiteleit finanszírozni tudja. Az elmúlt hetek történései ezt már valamennyire előre jelezték. A kormány ugyanis nem tudta elfogadtatni a portugál parlamenttel az újabb megszorító intézkedéseket, s ennek eredményeként a kormányfő lemondott, június elején előrehozott választások lesznek. Közben a nagyobb portugál bankok bejelentették, hogy a következő hónapokban nem fognak hazai államkötvényeket vásárolni, ezáltal arra késztetve a kormányt, hogy rövidebb futamidejű kölcsönöket vegyen fel, így rendezve fizetési problémáit. A hírek szerint az Európai Központi Bank (ECB) vezetője, Jean-Claude Trichet sem volt rest, diszkrét nyomást gyakorolt a portugál bankokra, hogy szüntessék be a portugál államkötvény-vásárlásaikat. Sőt, az ECB irányadó kamatának 25 bázispontos emelése, ha csak indirekt módon is, de ugyancsak felgyorsította a folyamatot. Már önmagában ez a törekvés is megér egy kis áttekintést, hiszen azt jelzi, hogy a lassan reagáló államok és a még lassúbb EU-s döntéshozatal által kialakított erőtérben Trichet mutatott erőt, jelezve, hogy az ECB gyorsabb döntésre képes és a pénzpiacokat befolyásoló erővé vált. Vagyis a valutauniót kialakító, de közös fiskális politikát elkerülő EU-ban makrogazdasági szempontból úgy tűnik, hogy az ECB válik kulcsfontosságú szereplővé.
           Pénteken sor került az eurózóna 17 pénzügyminiszterének gödöllői találkozójára is, amit követően körvonalazódik, hogy egy 80 milliárd eurós támogatási csomag fog összeállni, amelyért cserében átfogó privatizációs programot, gazdasági szerkezetátalakítást, illetve a munkaerőpiaci aktivitás növelését várják el. Ugyanakkor Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa azt is jelezte, hogy – a korábban elfogadott ír programhoz hasonlóan – a portugál csomag is tartalmazni fog külön a bankszektor stabilizálását célzó pénzügyi keretet. Az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös csomagját minden valószínűség szerint május közepén hagyják majd jóvá. A hitel futamideje a görög és ír támogatáshoz hasonlóan 3 év lesz, az IMF a csomag harmadát adja, míg az EU-ból a források egyrészt a kormányközi európai pénzügyi stabilitási eszközből (EFSF), másfelől a közösségi büdzsé által garantált európai pénzügyi stabilitási mechanizmusból (EFSM) állnak rendelkezésre.
           Az viszont már most látszik, hogy Trichet lépése felpörgette az eseményeket és nem lesz olyan, a piacokat is megingató bizonytalanság, mint a görög megsegítés kapcsán alakult ki. Persze, a döntéshozatal továbbra is a tagállamoknál van, így még ha kényszerpályán is mozognak – ismerve az eddigi gyakorlatot –, könnyen lehet, hogy a csomag elfogadása során még alakítanak azon. Ugyanakkor feltétlenül fontos megjegyezni, hogy hitelesség szempontjából olyan lépésre került sor, amit honorálhat a piac.
          A Business Insider szerint a világban államadósság szempontjából Portugália „csak” a 15. helyen áll, a maga GDP-hez viszonyított 83,2%-os eladósodottságával. Az újabban európai politikacsinálóvá előlépett Franciaország nagyon közeli értékkel (83,5%) rendelkezik, de Belgium a 10. helyen áll a maga 98,6%-os eladósodottságával, vagy a 8. Olaszország 118,1%-kal (első helyen Japán áll 225,8%-os GDP-hez viszonyított eladósodottsággal). Hozzá kell tegyük, hogy ezen országok – talán az olaszokat kivéve – hosszú távon is képesek lehetnek finanszírozni államadósságukat. Miközben a portugálok áprilisban és májusban még gond nélkül meg tudják ezt oldani, de minden jel arra mutat, hogy az EU pénzügyi csomagja nélkül júniusban már jöhet az összeomlás. Márpedig ezt az euró nem igazán tudná elviselni, így – a görög és ír példához hasonlóan – le kell választani a portugál gazdaságot a többi eurózónabeli gazdaságról…