A polgári peres eljárásról – a bírósági tárgyalás (VI. rész)
A polgári perekben – de úgy általában mindennemű bírósági eljárásban – kiemelt fontossága van a határidőknek, amelyek betartásához vagy éppen elvesztéséhez komoly jogkövetkezmények fűződnek.
A polgári perekben – de úgy általában mindennemű bírósági eljárásban – kiemelt fontossága van a határidőknek, amelyek betartásához vagy éppen elvesztéséhez komoly jogkövetkezmények fűződnek. Mellesleg megjegyezve, az ügyvédek tekintetében a szerződéssel egyértelműen, valamilyen ügy képviseletével megbízott ügyvéd esetében a határidő be nem tartása az az eset, amikor az ügyvéd egyértelműen felel a megbízójával szemben, megalapozva egy ügyvédi malpraxis (műhiba) esetet. A többi esetleges felelősség-megállapítási perben nagyon nehéz bebizonyítani az ügyvéd esetleges hibáját, hiszen az ügyvéd felelőssége nem eredményfelelősség, hanem eljárási felelősség, ami magyarán annyit jelent, hogy az ügyvéd – jogi szempontból – nem akkor teljesít, ha elérte a kívánt célt, hanem akkor, ha minden törvényes és méltányosan elvárható jogi eszközt legjobb tudása szerint felhasznált annak elérése érdekében (ez az egyik magyarázata annak, amiért az ügyvédi tiszteletdíjat nem lehet kizárólag az ügy eredményének függvényében meghatározni). De térjünk vissza a határidőkhöz. A határidőkkel kapcsolatosan egyik állandóan visszatérő kérdés, hogy azokat hogyan számolják, munkanapokról van-e szó vagy naptári napról, mikor kezdenek el folyni stb. A polgári perrendtartás szerint a határidők alapesetben attól a pillanattól kezdenek folyni, amikor az a személy, aki az illető határidőben valamilyen ügylet vagy cselekedet elkövetésére jogosult, vagy kötelezett tudomást szerzett az illető határidőről. Így például egy határozattal kapcsolatos fellebbezési határidő alapesetben attól a pillanattól kezd folyni, amikor a illető peres félnek kiközölték a határozatot (tehát a megszerkesztett, papír alapú határozatot a postás vagy a bírósági dolgozó kikézbesítette kézbesítési jegyzőkönyv ellenében), és nem attól a pillanattól, amikor azt kimondták. Mint mondtuk, ez alapesetben érvényes, ugyanis bizonyos speciális, általában sürgős esetekben a határidők a döntés meghozatalától számítódnak. Például a sürgős ügyek ideiglenes elbírálását szabályozó elnöki rendelvény (ordonanţa preşedenţială) esetében, ha a rendelvényt a felek megidézésével adták ki (ha viszont nem voltak megidézve, akkor mindenképpen a döntés kiközlésének időpontjától).
A határidőket a törvény vagy ennek hiányában a bíró határozza meg. Ezeket órában, napban, hétben, hónapban vagy évben határozzák meg, számítási módjuk pedig a következő: az órában meghatározott határidők a következő nap nulla órájától folynak, a napokban meghatározott határidők számításakor a kezdeti, illetve a végső napot nem számítják bele a határidőbe, így például egy hétfőn megkezdődött 5 napos határidő a következő hétfőn telik le, ugyanis meg kell azt is jegyezni, hogy azok a határidők, amelyek törvényes munkaszüneti napra esnek, meghosszabbodnak a következő munkanapig (esetünkben a határidő szombatra esne, de az nem számítódik bele, hanem a következő napig kell hosszabbítani, ami viszont munkaszüneti nap, a következő munkanap pedig hétfő. Ha ebben az esetben a hétfő és a kedd történetesen törvényes ünnep, akkor a határidő egészen szerdáig is meghosszabbodik). A hetek, hónapok és évek szerint számolt határidők az utolsó hét, hónap, év megfelelő napján telnek le, ha ilyen nap nincs, akkor a megfelelő hónap utolsó napján telik le. A határidők a megfelelő nap 24.00 órájakor telnek le, viszont abban az esetben, ha egy bizonyos irat iktatási határidejéről van szó, akkor az iktató intézmény törvényes nyitvatartási ideje az irányadó, azzal a megjegyzéssel, hogy az ebben az esetben postai ajánlott levélként vagy gyorspostával feladott iratok akár az illető intézmény nyitvatartási ideje után feladva is, határidőben feladottnak minősülnek, még akkor is, ha nem ugyanazon a napon érkeznek meg, vagy akár a határidő letelte után kerülnek iktatásra. Beszámíthatatlan vagy csökkent ítélőképességű személy ellen nem folyik a határidő, ameddig annak nincs kinevezett képviselője vagy gyámja. Egy illető személy esetén annak vagy képviselőjének halála a bírósági határidő egyszeri félbeszakítását eredményezi, ekkor a bíróság újból kiközli az illető iratot. A határidők letelte után végrehajtott bírósági ügyletek vagy cselekmények semmisek, az illető felek elvesztik a jogot ezek törvényes végrehajtására. Abban az esetben viszont, ha egy bizonyos periódusban nem lehet végrehajtani egy cselekményt, annak elkövetése a határidő letelte előtt csak akkor nyilvánítható semmissé, ha ennek megállapítását valamelyik érdekelt fél kérte. Abban az esetben, ha a határidőt az illető fél valamilyen alaposan megindokolt okból vesztette el, és ezt bizonyítani is tudja, akkor az illető cselekményt 15 napon belül (vagy az éppen alkalmazandó más határidőn belül) lehet megtenni, ez a határidő azon kényszerítő körülmény megszűnésétől számítódik, amely meggátolta az illető személyt annak megtételében. Ebben az esetben az érdekelt fél nemcsak a cselekményt kell végrehajtsa a jelzett határidőben, hanem egyúttal kérnie kell a bíróságtól a határidőbe való visszahelyezést is. A gyakorlatban ezek a kérések sajnos ritkán találnak nyitott fülekre a bíróság részéről. A gyakorlatban leggyakrabban megjelenő határidő a 30 napos fellebbezési határidő, de ettől lehetnek eltérő határidők is, pl. a már említett elnöki rendelvény esetén 5 napos a határidő, kereskedelmi-felszámolási ügyekben személyes felelősség megállapítása esetén 7 napos határidő van, válaszirat (întâmpinare) letételét maximum 25 napos határidőhöz köti a törvény, amit viszont a bíróság csökkenthet. Habár nem bírósági határidő hanem anyagi-jogi elévülési, el kell mondani, hogy alapesetben pénzkövetelést 3 évig lehet benyújtani a követelés lejártától számítva, viszont periodikus tartozásoknál minden egyes tartozásra külön kezd egy határidő folyni. Az állami adók és illetékek 5 évre visszamenőleg követelhetőek vissza, ez érvényes lévén mind az adófizetőkre, mind az államra. Ebben az utóbbi esetben az elévülési idő a tartozás lejártának évét követő év első napjától kezd folyni. Ezeknek a határidőknek a be nem tartása a követelés elévülését (prescripţia) vonja maga után.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
