Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A magyar közélet után a románt is megfertőzte a plágiumláz. Miután a napokban az újdonsült kormányfőről is kiderült, hogy doktori dolgozatának nagy részét a forrásokra való utalás nélkül másolta, a szociáldemokraták már az előző két kormányfő doktorátusait is górcső alá helyeznék, hátha másolt részeket találnak azokban.
Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, azonban alapból aligha hihető, hogy a román szocdemek korabeli ifjú titánja merő véletlenségből írt volna dolgozatot saját akkori pártfőnökének szárnyai alatt, másrészt meg nem politikai válaszokkal reagált volna a vádakra, ha valóban saját tudományos munkájának eredményét kérdőjelezték volna meg.
Miután szintén plágiumbotrányba, vagy abba is keveredett miniszterei már megmutatták főnöküknek, mi az eljárás ilyen esetben, elvileg neki sem marad más választása, mint kiköltözni a kormánypalotából. Amúgy eredeti kormánya lassan bizalmatlansági indítvány nélkül is elfogy, hiszen a művelődési miniszterének is távoznia kell, mivel nem illett volna egy ülőszervvel színházigazgatói és szenátori fotelt is puhítania.
Világos, hogy ezeknek a botrányoknak semmi közük a tudományos élet tisztaságához, csak eszközként szolgálnak arra, hogy a politikusok riválisaikat kiüssék a nyeregből. Másként miért merülnének fel ilyen vádak bárkivel szemben pont akkor, amikor az illető hatalom-ra kerül, és miért állnak mindig névtelen források a leleplezés mögött?
A politikai berkekben pusztító plágiumláznak azonban könnyedén lehetnek hosszabb távú, súlyos következményei is. Ezek a botrányok neves egyetemek doktori iskoláin, azok hitelességén is olyan sebeket ütnek, amelyek akkor is vérezhetnek még, amikorra a most lebukott politikusok már régen kikopnak a közéletből. Ezeken az egyetemeken kellene diplomát szerezzen és doktoráljon az adófizető csemetéje is, aki ezekből a botrányokból leghamarabb azt láthatja, hogy csalás nélkül szinte képtelenség érvényesülni ezeken a tájakon. Így a jó képességű fiatalokból még többen kaphatnak kedvet az elvándorláshoz, hogy nyugati egyetemeken végezzenek majd tudományos munkát, és szerezzenek doktori címet. De ez aligha foglalkoztatja akár a plagizálókat, akár a leleplezőket. Nekik csakis a hatalom számít, a hozzá vezető eszközök, a politikai csatákkal okozott további károk már nem. Azok, akárcsak ténykedésük nyomai, a választók vállát nyomják majd.