Úgy látszik, sem Petőfi parknak, sem Petőfi iskolának nincs helye a Nagy-Küküllő menti városkában.
Úgy látszik, sem Petőfi parknak, sem Petőfi iskolának nincs helye a Nagy-Küküllő menti városkában. A költő mellszobra 2006 óta elzárva hever a helyi önkormányzat egyik raktárában, csakúgy, mint az emlékmű védőláncai (a szóbeszéd ellenére remélhetőleg még megvannak), és hat év sem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a városvezetés visszaállítsa régi vagy új helyére. Hol építőtelepi lerakat volt a szobornak kiszemelt park, később meg ásatások, majd történelmi felfedezések színhelye. A Petőfi iskola kapcsán történt botrányos tanácsülések pedig a valós helyzetet vetítik vissza: Segesváron a helyi tanács román pártjainak ma nem ér annyit a 16 százaléknyi magyar lakosság, hogy egyetlenegy anyanyelvű tanintézmény létrehozására rábólintsanak, itt már az RMDSZ-képviselők kemény kiállása is kevésnek bizonyult.
Az iskolaügy a jelek szerint – egyelőre legalábbis – elbukott, a Petőfi park és szobor esetében azonban van, illetve volt még remény, hiszen a helyi RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt egyezségén alapult a tanácsi döntés. A munkálatoknak nemrég nekifogtak, pontosabban: felhordták a várba az építőanyagot, a tavaly felfedezett középkori várfalromot konzerválták, gyakorlatilag már csak a zöldövezet vár kialakításra. De az is lehet, hogy a sok építőanyagot, kockakövet csupán a gépkocsiparkoló megépítéséhez rakták le (muszáj volt ugyebár autóparkolóval megspékelni a parkot!). Nem kizárt azonban, hogy a Petőfi park létrehozásától – ha sürgősen, az önkormányzati választások előtt nem történik meg – nyugodtan elbúcsúzhat a város magyarsága és az RMDSZ, hiszen a szövetség minden jel szerint már nem számít partnernek egyetlen román párt számára sem. Amióta híre kelt, hogy az RMDSZ mellett a Magyar Polgári Párt is jelöltet állít, sőt, lehetséges, hogy egy független magyar polgármester is harcba száll, a román pártok nem keresik az RMDSZ-t. Leírták. Tehát a továbbiakban nincs miről és miért tárgyalniuk, egyezkedniük a szövetséggel. Sem történelmi magyar egyházak, sem civil szervezetek támogatásáról, sem szobrokról, parkokról, magyar iskoláról.
Széthúzás van hát a magyar politikai berkekben Segesváron is. Hogy megéri-e? Ők tudják, megéri-e nem összefogni, különjelöltekkel választásdit játszani szórványban, tizenhat százaléknyi magyarság mellett, és végül mindenkinek „kívül” rekedni. A szórvány képviseletét fontosnak deklarálta minden magyar politizáló szervezet, ehhez képest a tettek mást mondanak, de még mindig nem késő felelőse(bbe)n dönteni!
