Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Teljes gőzzel próbál a Hahota színtársulat, az idei kabaréra készülve. Nem csak a szövegbe, a színpadi játékba lehelnek lelket, hanem a játék örömét is megélik, amit a közönségnek idén is közvetíteni szeretnének. A premier december 27-én hagyományszerűen Nyárádszeredában lesz, Marosvásárhelyen december 28-án lesz a bemutató, majd 29-én, 30-án és 31-én a Maros Művészegyüttes termében lépnek fel, aztán az új esztendő farsangi időszakában több mint 40 előadást tábláztak be Maros és a környező megyékben. Újdonság, hogy a kabaré szakmai tanácsadója és rendezője a színházi berkekben nagy tekintélyű Kovács Levente rendező, a Színművészeti Egyetem egykori rektora. Őt és Puskás Győzőt, a Hahota vezető színészét kérdeztük a közönségnek tartogatott meglepetésekről.
– Hogyan esett Kovács Leventére a választás, amikor szakmai tanácsadót keresett a társulat? – kérdeztük Puskás Győzőtől, a társulat alapítójától, vezető színészétől.
– Itt az alkalom, hogy elmondjam, amit Kovács Levente háta mögött már mondogattam, csak ő nem tudta: akkor kaptam kedvet a színjátszásra, amikor az Emlékek kávéháza című zenés kabaré-előadást 1983-ban megnéztem, hétszer. Az első három alkalommal potyogtak a könnyeim, úgy szórakoztam, mint soha. S azóta sem tudtam annyit nevetni egy előadáson, az biztos! Akkor szerettem bele a klasszikus bohózatokba. Harmincéves szerelemről van szó. Bevallom, addig néztem az előadást, amíg le tudtam írni a poénokat. Aztán A butaság szérumát bemutattuk mi is a Hahota első előadásán. Tehát a Hahota társulat alapítását végső soron Kovács Levente inspirálta. A Hahota évek óta klasszikus bohózatokat visz színre, itt van Kovás Levente, aki ennek a nagymestere, senki más ennyire nem ért a bohózatokhoz, mint ő. Ez nagyon szerencsés „találkozás”. Nagyon jó kedvvel próbálunk, nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire jó a hangulat, amit Levente teremtett meg, rögtön az elején. Ha bárki gonddal jönne, vagy fáradt, egy kis humoros történettel oldja a hangulatot. Jó kedvvel érkezünk a próbákra, soha nincs stresszhelyzet a színpadon. Emiatt tudunk jobban teljesíteni.
– A bohózatokat hogyan válogatták össze?
– Ezeket a Hahota válogatta össze, egy kész anyag volt. Szívesen adok tanácsokat, hogy kell a szerepeket alaposabban kivitelezni, én főleg arra fektettem a hangsúlyt. Győző mindenik jelenetnek a tartópillére, a klasszikus kabaréban mindig van egy frontember, de az a cél, hogy a többiek szituációja és színészi szintje is emelkedjen egy kicsit e köré. Ehhez kell egy külső szem. A rendező a színészen keresztül fogalmaz, s ezt kell megformálni. A jó tanácsok mindig elkelnek. Az észrevételeket, segítő vagy kritikai észrevételeket meg kell tenni. Hogy mit kell hozzátenni, mit kell elvenni, ezek mindig benne vannak a pakliban, ez szakmai kihívás. Az 1900-as évek elejétől kezdődően a kabaré mindig igazodott az elég gyakori gazdasági válságokhoz. A pénzhiány szegénységhez vezetett, a pénzhez jutáshoz különböző kerülőutakat kerestek. Ebben a témában a magyar kabaréirodalom verhetetlen. A szerzők között ott van Rejtő, Radnai, Nagy Endre, Nóti Károly, hogy a legnevesebbeket említsük, ők rengeteget foglalkoznak ezzel a dologgal. A pénz beszél… Ki által beszél, ez mindenhol változik, szélhámia van, házasságszédelgés, akár külföldi rokon megpumpolása, de mindig van valami csavar. A pénzszerzési kísérletek nem mindig sikerülnek jól, erről szól ez az egész tulajdonképpen: a pénz beszél, a kutya meg csak ugat…– mondta Kovács Levente.
– Igaz, hogy Kovács Leventét csak szakmai tanácsadóként tüntettük fel a plakáton, de tulajdonképpen elvégzi a rendezői munkát is. Méghozzá becsülettel. Nem tudja megállni, hogy ne tegye meg. Óriási segítség ez a társulatnak.
– Mire számíthat a közönség?
– Az idén teljesen más előadás lesz, mint a tavaly. A tavaly egy egységesített, zenés, vígjátékszerű kabarét játszottunk, most hat különböző jelenet elevenedik meg a színpadon, három rövidebb, három hosszabb, és van egy közös elem mindenikben: a pénz. Minden a pénz körül forog. Ebből jönnek a humoros dolgok, láthatjuk, mire képes az ember a pénzért, milyen pénzszerzési metódusokhoz folyamodnak – tette hozzá Puskás Győző.
– Új szereplő neve is olvasható a plakáton.
– Igen, a Bordos Nagy Csilláé, ő az új szereplőnk. A többi színész, Székely M. Éva, Kelemen Barna, Cseke Péter, Szőlősi P. Szilárd stabil tagjai társulatunknak, Gönczi Katalint is sok előadásban láthatta a közönség.
Idén is három típusú kabarét tekinthet meg a közönség, a Hahota bohózatait, a GruppenHecc politikai kabaréját és a Nemzeti Színház vígjátékát. Ebben az a jó, hogy van választék, egyik nem üti a másikat, és mindhármat meg kell nézni!
A Hahota műsorrendje megtekinthető a www.hahota.ro oldalon. Jegyek elővételben a Maros Művészegyüttes terménél, elérhetőség a 0746-540-292-es telefonszámon, nyitva tartás: hétfőtől péntekig 13–14 és 17–18 óra között; a Kultúrpalota jegypénztáránál, elérhetőség a 0265/261-420-es telefonszámon, nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10–13 óra között és kedd, szerda, csütörtök 17–19 óra között is.