Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
Klaus Werner Iohannis román államfő április 29-i magyarellenes megnyilvánulása sokkolta az országban elő, minegy 1,2 millió főt számláló magyar közösséget. Az elnök a legprimitívebb, legagresszívebb, legcinikusabb arcát mutatta múlt szerdai megnyilvánulásával, amely a rendszerváltás utáni Romániában példátlan. Az államfő nyilatkozatát a képviselőház által hallgatólagosan elfogadott székelyföldi autonómia törvénytervezete ihlette. Az RMDSZ kezdeményezése egy különleges státusú régió létrehozását szolgálná, amelynek sarkalatos pontjai, hogy a térséget érintő döntések helyi szinten születnének, a régió által megtermelt pénz nagyobb arányban maradna helyben, és a régió többsége által beszélt magyar nyelv is hivatalos státuszt kaphatna a román nyelv mellett.
Az elnök rosszindulatú nyilatkozatában az autonómia fogalmát szándékosan összemossa a függetlenséggel, és azzal vádolja a legnagyobb ellenzéki pártot, hogy összefogva az RMDSZ-szel, eladnák Erdélyt a magyaroknak, amiért Orbán Viktor a PSD elnökének ellenszolgáltatást nyújt. Kijelentéseivel az elnök megbélyegezte a magyar közösséget, úgy tüntetve fel annak tagjait, mint akik potenciális nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az országra nézve. Továbbá, azáltal, hogy szarkasztikus hangnemben, magyarul jó napot kívánt a PSD-nek, valamint elnökének, Iohannis nyilvánosan kigúnyolta a magyar nyelvet, az ország állampolgárai több mint 6%-ának anyanyelvét.
„Klaus Iohannis hisztérikus, államelnökhöz méltatlan nyilatkozatot tett, ami a Nagy-Románia Párt erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet: a magyarok elveszik Erdélyt. Ma az elmúlt 30 év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és a gyűlöletkeltést. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért!” – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
„Ez az ország nem csak a románoké, bár láthatjuk, hogy az elmúlt időszakban államfő, miniszterelnök, közszereplők is úgy beszélnek, mintha csak románok élnének ebben az országban; legyen világos, ebben az országban magyarok is élnek, és nem akarjuk Romániát szétszakítani” – fejtette ki Antal Árpád, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetőit tömörítő tanács továbbá kifejtette, hogy Románia államelnöke nemcsak a román nemzetiségű emberek elnöke, hanem minden romániai állampolgáré, aki ebben az országban él. „Éppen ezért felháborító és méltatlan politikai cselekedet a részéről, hogy elnökként az ország magyar nemzetiségű állampolgárai ellen uszít. Ez a megnyilvánulása számunkra egyértelművé tette, hogy nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és nem támogatja a regionalizmust sem, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak.” Az elnököt nyilvános bocsánatkérésre szólították fel.
Ezt követően május 4-én újra nyilatkozott Klaus Iohannis, bocsánatkérés helyett azonban ismét ráerősített magyarellenességére, ezzel gyakorlatilag utat törve az országban jelen lévő ultranacionalista diskurzusnak.
Az államfő hétfői nyilatkozatában a közigazgatási törvénykönyv hallgatólagos elfogadását bírálta, azzal vádolva a PSD-t, hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a magyaroknak biztosított kisebbségi jogok miatt Székelyföld autonómiájához vezethet. Az államelnök az RMDSZ segítségével kidolgozott tervezetet párhuzamos közigazgatási kódexnek nevezte, és valótlanságokat állítva azzal riogatott, hogy ezáltal egész Erdélyben kötelező lesz a magyarnyelv-használat. A törvény ezzel szemben ott engedélyezné a magyarnyelv-használatot a román mellett, ahol a lakosság legalább 20%-a magyar anyanyelvű, összhangban azzal, ahogy ezt Románia több nemzetközi egyezményben is vállalta.
Az RMDSZ úgy véli, a „kisebbségi szempontból példaértékű Romániában” az államelnök tulajdonképpen azt nehezményezni, hogy az alakulat a 2001 óta érvényben lévő kisebbségi jogok megerősítését, közösségi szimbólumaink büntetlen használatát kéri. „Az RMDSZ a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan. Nincs semmi különös ebben! Nem az utcán küzdünk, hanem a parlamentben. De nem annak sötét szobáiban, ahogyan azt az államelnök állítja, hanem a plénum előtt, mindig alkotmányosan” – áll az RMDSZ közleményében.
A helyzetet különösen súlyosbítja, hogy az elnök nyilatkozatai rendkívül rossz helyzetbe hozzák a magyar érdekképviseletet, hiszen a román pártok teljes elzárkózása várható, nehogy megvádolhatók legyenek a magyarbarát címkével.
„Elfogadhatatlan, hogy az állam elnöke, alkotmányellenes módon, az országot alkotó polgárok egy jelentős csoportját kollektíven megbélyegezze. Az államfő súlyosan megsértette a magyar közösség méltósághoz való jogát, méltatlan és diszkriminatív módon beszélt az ország lakosságának 6%-át adó magyarokról. Ezért elsőként jelentettük a Diszkriminációellenes Tanácsnál az esetet” – jelentette ki Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója.
Románia nem tartja be a nyelvi jogokra vonatkozó vállalásait a szükségállapot ideje alatt
Románia több hazai törvényben és nemzetközi egyezményben vállalta a romániai kisebbségek széles körű anyanyelvhasználati jogát. Többek között ezt hangsúlyozza az Európa Tanács márciusi ajánlása, amelyben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Szakértői Bizottsága felhívja a figyelmet a regionális és kisebbségi nyelvek használatának fontosságára a tagállamok kormányainak COVID–19-válságkommunikációja során.
Ennek ellenére Romániában a válságkommunikáció kizárólagos nyelve a román, semmilyen tájékoztatás nem történik kisebbségi nyelven. Több országos szervezet is hangot adott nemtetszésének, hiszen a kisebbségi jogoknak válsághelyzetben is érvényesülniük kell.
Az Európa Tanács Esélyegyenlőségi Bizottságának április 29-i online ülésén Benkő Erika RMDSZ-es képviselő, a bizottság alelnöke beszámolt a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő tájékoztatás teljes hiányáról a koronavírus-járvány ideje alatt Romániában.
„A koronavírus-járvány során hihetetlenül fontos, hogy az Európa Tanács árgus szemmel figyelje a tagállamok magatartását a különféle kisebbségi csoportokkal szemben. A gyűlésen bemutattam a bizottságnak azt az áldatlan helyzetet, ami Romániában a járvánnyal kapcsolatos anyanyelvi tájékoztatást jellemzi, vagyis annak teljes hiányát. Hangsúlyoztam, nagyon fontos, hogy az emberek megértsék, a hatóságok milyen intézkedéseket hoznak a járvány megfékezése érdekében, és nagyon fontos, hogy ezt az emberek anyanyelvén közöljék” – részletezte Benkő Erika.
