Peking bekérette az amerikai nagykövetet a kínai mesterséges zátonyokhoz küldött hadihajó miatt
Pekingben a külügyminisztériumba bekérették az Egyesült Államok nagykövetét tiltakozásul amiatt, hogy az amerikai haditengerészet egy irányított rakétákkal felszerelt rombolót vezényelt a dél-kínai-tengeri Spratly-szigetek – Kína szerint saját fennhatósága alá tartozó – egyik mesterségesen kialakított szigetének közelébe.
Csang Je-suj külügyminiszter-helyettes Max Baucus amerikai misszióvezető előtt „rendkívül felelőtlennek” nevezte az amerikai lépést, és a központi televízió híradása szerint felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit sértő cselekményekkel. Sajtójelentésekből ítélve a Lassen elnevezésű hadihajó átlépte azt a 12 tengeri mérföldes határt, amelyen belül Kína saját felségvizeinek tekinti az egyébként vitatott hovatartozású területet.
Amerikai kormányilletékesek korábban jelezték, Washington a járőrözéssel kívánt nyomatékot adni azon álláspontjának, miszerint nem fogadja el Kína szuverenitását e területek felett, és nem ismeri el, hogy a zátonyok mesterséges feltöltésével a szárazföld nemzetközi jogi értelemben „sziget” státust nyert.
Ezzel egy időben a kínai védelmi minisztérium közölte, hogy az amerikai hajót többször is figyelmeztették a terület elhagyására. Amerikai védelmi források szerint az amerikai hajót biztonságos távolságból követte egy kínai.
A pekingi védelmi tárca közleményében kijelentette, a kínai hadsereg minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje az ország érdekeit. Mint fogalmazott, az amerikai járőrözés a nemzetközi jog szerint a szabad hajózás megsértése, egyben a térség militarizálására tett kísérlet. Egyúttal a hasonló esetek megismétlődésének elkerülésére szólított fel.
Vang Ji kínai külügyminiszter a történtekre reagálva arra figyelmeztette Washingtont, hogy „ne cselekedjen meggondolatlanul” és „a semmiből ne idézzen elő bajt” a Dél-kínai-tengeren. „Azt tanácsoljuk az amerikai félnek, hogy kétszer is gondolja meg, mielőtt cselekszik” – fogalmazott.
A kínai külügyminisztérium a zátonyok feltöltésére, illetve a szigeten épített infrastruktúrára utalva megjegyezte, hogy a Dél-kínai-tengeren folytatott tevékenységével nem akadályozza sem a szabad hajózást, sem a szabad légi forgalmat. Ugyanakkor leszögezte, hogy Kínának a Nansa (Spratly) szigetek és a környező vizek feletti szuverenitása megkérdőjelezhetetlen.
Washingtonban közölték, hogy rendszeressé és a korábbiaknál gyakoribbá kívánják tenni a Dél-kínai-tengeri, „ártatlan átkelésnek” nevezett járőrözéseket. Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője arról is beszámolt, hogy hajójuk legutóbb olyan szigeteket is megközelített kevesebb mint 12 tengeri mérföldre, amelyeket Vietnam, illetve a Fülöp-szigetek tart a sajátjának.
