Párbeszéd a túlélésért

Köztudott, hogy a társadalom elesettjeit felkaroló, szociális szolgáltatásokat nyújtó egyesületeknek, alapítványoknak időről időre meg kell harcolni a fennmaradásért. A 2016. évi 98-as számú közbeszerzési törvénnyel azonban a közösség javát szolgáló civil szervezetek nehezebb anyagi helyzetbe kerültek, mint a korábbi években bármikor. 

Az országos szintű probléma megvitatása, helyi szintű megoldások keresése és elsősorban az érintett közintézmények illetékesei, valamint a szociális szolgáltatók közötti információcsere érdekében hívott össze megbeszélést péntek délelőttre a Dizabnet Szövetség.

A jelenlevőket Andreia Moraru, a tavaly több egyesület és alapítvány által létrehozott szövetség elnöke tájékoztatta a találkozó céljáról, üzenetéről. 

Az elsődleges cél tájékoztatást kérni az idei költségvetésük megszavazása előtt álló helyi és megyei közintézmények illetékeseitől arról, hogy mikor számíthatnak támogatásra a magánszférához tartozó szociális szolgáltatók, illetve az új jogi keretek között milyen lépések vannak még hátra a működésüket biztosító közpénzek kiutalásáig – szögezte le a Dizabnet elnöke. Andreia Moraru a szociális szolgáltatók támogatására vonatkozó 1998. évi 34-es számú törvényt idézte, amelynek értelmében a magánszolgáltatók ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a közszférához tartozók. Az, hogy mégsem kapják meg a támogatást, a működésük beszüntetéséhez vagy legalábbis a szolgáltatások minőségének csökkenéséhez vezet – hangsúlyozta Andreia Moraru, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény szerint a szolgáltatóknak októberig kell leadni a következő évre vonatkozó támogatási kéréseiket, és bár ez megtörtént, márciusban még mindig nem tudni, hogy milyen pénzből biztosítják idén a szolgáltatásokat. Ezt a helyzetet a tavalyi 98-as számú törvény idézte elő, amely szerint a szociális szolgáltatásokat már nem a helyi vezetés és a szolgáltató közötti egyezmény, hanem a helyi önkormányzat által lebonyolított közbeszerzési eljárás alapján lehet támogatni.

„Az elveken kellene változtatni…”

Ábrám Noémi a Bod Péter Diakónia Keresztyén Alapítvány képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy több Maros megyei helyi önkormányzat meghosszabbítaná a szociális szolgáltatókkal való együttműködést, de nincs tájékoztatva arról, hogy ehhez közbeszerzési eljárásra van szükség. Ábrám Noémi a tavalyi 98-as számú törvény módosítását javasolta megoldásként.

Ludescher László, a Caritas szociális ágazatának vezetője a szolgáltatások támogatásának folytonos-

ságát hiányolta, és azt is megjegyezte, hogy miközben a közszférában nőnek a bérek, a több mint 2000 Maros megyei ellátottról gondoskodó szervezet maholnap bezárhatja kapuit.

– A városi és a megyei tanács két banit nem ad a szociális szolgáltatásokra. Az illetékesek nem ismerik a tevékenységünk értékét, nem tudják, hogy olyan munkát végzünk, ami az állam kötelessége lenne – adott hangot felháborodásának Gombos Marinela, a Rheum Care Alapítvány elnöke. Ennek kapcsán Andreia Moraru megjegyezte, hogy a megye szociális szolgáltatásainak 65 százalékát a magánszolgáltatók biztosítják, majd azt is hozzátette, hogy bizonyos megyékben a helyi vezetés partnerként viszonyul a civil szervezetekhez, Maros megyében azonban egészen más a helyzet. Ami az alapítványok, egyesületek láthatóságát illeti, erre szolgál a civil szervezetek vására, amit évről évre májusban szerveznek meg.

A „barikád” másik oldaláról elsőként Dorin Tinca, a megyei szociális kifizetési és felügyeleti ügynökség (AJPIS) illetékese osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel. Tinca úgy vélte, az állam túl sok pénzt fordít a szociális juttatásokra, segélyekre, és méltánytalanul keveset a szolgáltatásokra, éppen ezért mindenekelőtt az elveken kellene változtatni, és azután lehetne kérni a szociális szolgáltatóknak járó támogatások növelését. 

– A közintézmények első számú kötelessége a lakosság gondját viselni. Ez alkotmányos elv – 

jegyezte meg az AJPIS illetékese, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb helyi önkormányzat bele sem foglalja a költségvetésébe a szociális szolgáltatásokat. 

Ana Chirteş, a Mentsétek Meg a Gyermekeket Egyesület Maros megyei fiókjának elnöke Marinela Gomboshoz csatlakozva a városi és megyei önkormányzat szociális szolgáltatókkal szembeni teljes érdektelenségéről szólt, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az általa képviselt szervezet negyedszázados munkáját egyedül Lokodi Edit korábbi megyei tanácselnök értékelte. 

Györfi Júlia marosvásárhelyi városi tanácsos szintén a helyi vezetés szociális ügyekkel szembeni közönyét hangsúlyozta. A megyei tanács részéről Pokorny László szólalt fel. Ludescher azon kérdésére, hogy idén mekkora összegre számíthatnak a megyei költségvetésből a szociális szolgáltatók, Pokorny annyit árult el, hogy a március 30-i ta-

nácsülésen szavazásra kerülő határozattervezet szerint az összeg nem lesz nagyobb, mint a tavaly. Egyébként a marosvásárhelyi tanács ülésén is terítékre kerül a szociális szolgáltatások támogatására vonatkozó, januárban már elfogadott, ezúttal módosítandó határozattervezet.

Az Alpha Transilvană Alapítvány elnöke, dr. Alexandru Lupşa a jelenlegi helyzetet az érintett szolgáltatók tájékoztatásának elmu-

lasztásával, a közbeszerzési eljárás feladatfüzeteit összeállítók hanyagságával magyarázta, illetve azt is megjegyezte, hogy hiába készültek az elmúlt években szociális térképek, továbbra sem tudni, mekkora a szükséglet, milyen mennyiségű szociális szolgáltatásra van szükség a megyében. 

– Ha a közintézmények képesek ellátni a szükségleteket, visszavonulok – jegyezte meg Lupşa. Hasonló álláspontra helyezkedett Ábrám Noémi is, aki azt tudakolta a helyi vezetés illetékeseitől, át tudják-e venni a Diakónia Keresztyén Alapítvány száz gondozottját. 

– Mit tegyünk a túlélésért az év végéig? Milyen stratégiája van erre nézve a megyei tanácsnak és a prefektúrának? – hangzott el a legfontosabb kérdés, amire azonban nem született egyértelmű válasz a megbeszélés során. A jelen levő szervezetek illetékesei abban állapodtak meg, hogy nagy figyelemmel követik az e heti eseményeket, részt vesznek a megyei tanács szakbizottságainak ülésén, illetve a csütörtöki megyei és városi tanácsülésen, és gondjaikat nyílt levélben is megfogalmazzák. A cél az értesülések szerint jelenleg előirányzott 350 ezer lejes támogatás növelése, illetve azon visszás helyzet megszüntetése, hogy miközben a közalkalmazottak bérei növekednek, a civil szervezetek a korábbi években kapott összegekhez sem jutnak hozzá szolgáltatásaik további biztosítására.