Párbeszéd pedagógusok és szülők között

Nehézségek és kihívások oktatás- és iskolaügyben

A tanügyi rendszer felnőtt szereplői, a szülők és pedagógusok közötti kapcsolat javítása érdekében indult párbeszédsorozat a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatóinak kezdeményezésére. Az első találkozót Az erdélyi magyar iskola működési rendszere – nehézségek, kihívások címmel január 30-án tartották a Studium Prospero Kulturális Központ Forradalom utcai székhelyén. 

A Csiszér Zsuzsa iskolapszichológus vezette rendezvényen Mátéfi István igazgató, Hajdú Zoltán igazgatóhelyettes, Incze Gáspár diákképviselő, az iskola pedagógusainak többsége, szülők és néhány diák vett részt. 

– Beszéljünk egymással, ne egymásról! – hangsúlyozta Hajdú Zoltán igazgatóhelyettes, értékelve a kollégák népes részvételét, ami lehetővé tette volna a problémák közvetlen megvitatását, ha a szülők nagyobb számban válaszoltak volna a meghívásra.  

Feladatok és felelősségek az iskolavezetésben

A továbbiakban a két igazgató az iskolák működésének törvényes feltételeiről és a felelősségek megoszlásáról számolt be. A szakminisztérium és a tanfelügyelőség alárendeltségében levő Bolyai Farkas Elméleti Líceum döntéshozó szerve a vezetőtanács. A 13 tagú testületben az igazgatókkal együtt az iskola hat tanára, a helyi tanács három képviselője, két szülő, a polgármester és a diákok egy-egy képviselője vesz részt szavazati joggal. A vezetőtanács napirendre tűzi és megbeszéli a tennivalókat, figyelembe veszi a pedagógusok, szülők, diákok stb. írásban megfogalmazott javaslatait, és a havi rendszerességgel tartott üléseken határozatokat hoz. Az igazgatók feladata gyakorlatba ültetni a vezetőtanács határozatait, amelyek az iskola honlapján követhetők. Ennek ismeretében érdemes megbeszélni, hogy ami nem működik, azon ki, mikor és hogyan változtathat. 

Bár az épület tulajdonosa az Erdélyi Református Egyházkerület, az iskola számláit – a tanítás körülményeiért felelős fenntartó szerepében – a polgármesteri hivatal fizeti, azonban az egyház és a hivatal között jelenleg nincsen érvényes szerződés. A számlák törlesztésének eleget tesz a hivatal, de azonkívül hiába fordulnak egyéb támogatásért, még a sikeres pályázatokra sem utalták át a megnyert összegeket. A kényes kérdést jelentő tanteremhiányt illetően az egyháznak nincsenek kötelezettségei az iskolával szemben, a fenntartónak kellene megoldást találnia arra, hogy valamennyi osztálynak tantermet biztosítson. Az utóbbi két évben ezt a problémát személyes kapcsolatok révén a hivatal utólagos jóváhagyásával rendezték – számolt be Hajdú Zoltán.

A Bolyai középiskola több mint ezer diákját képviselő 12. osztályos Incze Gáspár elmondta, hogy a többség véleményét kell közvetítenie a vezetőtanácsnak még akkor is, ha ez időnként nem egyezik a saját véleményével. Segítséget a diákszövetségtől kap, amely összegyűjti a véleményeket. 

A beiskolázási terv útja 

A beiskolázási terv az előző év novemberében indul, hosszas folyamat. Mátéfi István ismertette, hogy a Bolyai a következő tanévben is hét középiskolai osztályt szándékszik indítani, amelyből ötöt reál, kettőt társadalomtudományok szakon, és egy kivételével  az összest  emelt óraszámú nyelvoktatással. Kétévente változtatják az informatika- és természettudomány szakos osztályok számát, ugyanis a végzettek közül az informatikával kapcsolatos szakok mellett sokan választják az orvosi egyetemet is. A középiskolai osztályokon kívül működik az általános iskolai (az 5-8.) és az alsó tagozatos oktatás az előkészítő osztállyal kezdődően. Az iskolában megfogalmazott beiskolázási tervezetet december végéig kellett a tanfelügyelőségnek továbbítani, majd bekerült az iskolahálózatba, és végül a minisztériumban hozzák meg a végső jóváhagyást a javasolt osztályokról. A meghirdetett helyek betöltése nem okoz gondot a Bolyai líceumban, mivel évről évre túljelentkezés van. Több osztályt mégsem indíthatnak, egyrészt teremhiány miatt, másrészt tekintettel kell legyenek arra, hogy a megyei szinten jóváhagyott 57-58 magyar tannyelvű kilencedik osztályt egyre nehezebb betölteni. 

A megüresedett állásokra a meghatározatlan időre szóló bolyais tanári státust versenyvizsgával lehet elnyerni, amelyet a tanfelügyelőség szervez, és az elért jegyek függvényében választanak a sikeresen vizsgázók. Az egy évre szóló helyettesítői állásokra szintén a tanfelügyelőség nevezi ki a pedagógusokat. Azt, hogy melyik tanár melyik osztályban fog tanítani, a szeptember elsejei kezdés után a katedrákon belül a pedagógusok döntik el. Az igazgatóság kérése az, hogy legyen egy körfogás, és egy-egy tanár sorra mindenik típusú osztályban tanítson, ahol a szakjának megfelelő órák vannak – hangsúlyozta a helyettes igazgató. 

Kötelező és választható tantárgyak

A kerettanterv osztályokra, szakokra lebontva írja elő, hogy melyik tantárgyat hány órában kell oktatni, a tanterv pedig, hogy az adott tantárgyból milyen témákat, fejezeteket kell tanítani, és megadja a hozzávetőleges óraszámot is. A tantervet úgy állítják össze, hogy a tanórák 75 százalékát az új ismeretek közlésére, 25 százalékot elmélyítésre, számonkérésre, értékelésre kell fordítani. A tananyagot nagyon alaposan meg kell tanítani ahhoz, hogy sikeresen szerepeljenek a képességvizsgán és az érettségin a diákok, valamint az alsó tagozat páros osztályaiban végzett felmérésen.

 A kerettanterv a kötelező tantárgyak mellett választható tantárgyak oktatását is lehetővé teszi, ezekből legkevesebb három, legtöbb hét lehet. Mivel a Bolyai líceum legtöbb osztályában intenzív nyelvoktatás folyik, az osztályok többségében az emelt óraszámot a választható tantárgyak számára fenntartott keretből pótolják. Mivel az anyanyelvükön tanuló 5–8. osztályos gyermekeknek csak egy idegen nyelvet ír elő a kerettanterv, hogy ne kerüljenek hátrányba a líceumban, a szülők kérésére három éve a második idegen nyelv szerepel választható tantárgyként – hangzott el többek között az igazgatók tájékoztatójában. 

Nagykorúak vagy diákok?

Diákképviselőként a leggyakrabban a diákstatútummal kapcsolatosan keresik meg, ugyanis iskolatársai nagyon jól tudják, hogy a diákok jogállásáról szóló miniszteri rendelet felülírja az iskola belső rendszabályzatát – vette át a szót Incze Gáspár. Ugyanakkor a rendelet tele van ellentmondásokkal, megtiltja például, hogy tanítás ideje alatt a diákok elhagyják az iskolát, kivéve azt, aki nagykorú. A végzős osztályokban sokan vannak, és úgy érzik, hogy rájuk a tiltás nem vonatkozik. De mit tehet a tanintézmény, amikor ugyanabban a szabályban az áll, hogy tanítás idején a diákokért az iskola felel? Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy nagyszünetben elhagyhatják az iskolát, amit sokan ki is használnak, és nem csak a 18 év fölöttiek, mert a diákok ennek is megtalálják a módját. De vajon a szülők egyetértenek-e ezzel? Könnyebben betartható viszont egy másik előírás, amely ellen gyakran panaszt tesznek: az érdemjegy nyilvántartásba vétele előtt közölni kell a jegyet a diákkal, hogy ne a szülők értesüljenek hamarabb az elektronikus naplón keresztül.

A legfontosabb tudnivalók közlése után a szülők kérdezhettek. 

Eredményhajhászás és érzelmi intelligencia

– Azonkívül, hogy a Bolyai nagyon jó eredményeket ér el, a nagy eredményhajhászás nem okozhat-e bepótolhatatlan problémákat az EQ, az érzelmi intelligencia, az érzelmi, szociális nevelés terén? – tette fel a kérdést Horváth Géza, két alsó tagozatos gyermek édesapja.

A kérdésre Mátéfi István válaszolt: az iskolában nem csak kimondottan az oktatás a fő cél. Az osztály- és iskolaszintű rendezvények nagymértékben hozzájárulnak a közösségépítéshez. Ezen a téren kemény munka folyik, és ebből a szempontból is élen járnak – hangsúlyozta. 

Csiszér Zsuzsa szerint vitatott téma, hogy a versengés, a teljesítményorientáció mennyire tesz jót az együttműködésnek, vagy mennyire megy annak a rovására, és hogyan lehet ezeket párhuzamosan fejleszteni, milyen korban kell versenyeztetni vagy együttműködésre nevelni a gyermekeket. Majd megjegyezte, hogy a kimondottan érzelmi intelligenciát fejlesztő Boldog iskola programban részt vesz a Bolyai, és ez valamennyi félre jó hatással van. Minden tanár a maga eszköztárával azt teszi, ami lehetséges, de nem jó az, hogy az előírás szerint egy-egy tanórán 75 százalékban új információt kell közölni, ugyanis a megmaradó 25 százaléknyi idő kevés az érzelmi intelligencia fejlesztésére is. Hacsak nem tekintik annak, hogy a diák megtanul kitartó lenni, erőfeszítést kifejteni. 

Miért „uncsi” a tanóra? 

– Miért van az, hogy ötödik osztálytól felfele a diákok unatkozni kezdenek a tanórák legtöbbjén, néhány tantárgyat kivéve? – kérdezte Szász László, hozzátéve, hogy értesülései szerint egy általános hangulatról van szó… Nem azt kérem, hogy a diák maximálisan figyeljen, csak azt, hogy szívesen menjen be és vegyen részt az órán – húzta alá a mondottakat. 

– Bár vannak tanárok, akiknek a módszerét szimpatikusabbnak érzi, nem feltétlenül annak a számlájára írná az unatkozást, hogy ki és hogyan tartja az órát – vette át a szót személyes véleményét kifejtve Incze Gáspár diákképviselő, majd hozzátette: abban, hogy a mai fiatalok unatkoznak a tanórán, nagy szerepet játszik, hogy megváltozott, felgyorsult az életük. Kezükben van a mobiltelefon, amelyen egyszerre több személlyel is beszélnek, kapják az értesítéseket, s közben figyelnek arra is, ami körülöttük történik – a sok egyszerre végzett tevékenység után nehezükre esik az órán egy dologra összpontosítani. Nagyon fontos, hogy a tanár olyan módszerekkel tanítson, amelyekkel le tudja kötni a diákok figyelmét, bár ez a mai körülmények között nagyon nehéz – ismerte el. 

– Minden diáknak kialakulnak a kedvenc tanárai, és soha nem fogja kedvelni az összest. Ezenkívül az is számít, hogy a tananyag mennyire talál az adott életkorhoz. Hogy ezt hogyan varázsolja élvezetessé a tanár, az a felkészültségétől is függ. A pedagógusképzés sajnos nem igazodik eléggé a mai diákok igényeihez. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy minden tanár megteszi azt, amire lehetősége van, és a diáktól is elvárható lenne, hogy önkontrollt és önfegyelmet tanúsítson akkor is, ha egy adott órán unatkozik – fogalmazott az iskolapszichológus. 

– Nem követelhetjük azt, hogy amikor a gyermeknek hat-hét órája van, maximális figyelemmel kövesse valamennyit. Ráadásul, ha jók az eredményei, kell egy kicsit unatkoznia is. Ha figyelembe vesszük az iskolában töltött időt, és azt, hogy két-három órát tanulnak otthon is, kiderül, hogy többet dolgoznak sok felnőttnél – vetette közbe az igazgató. Ez egy olyan probléma, ami felmérést igényelne: hány diák hány percet unatkozott – jegyezte meg, amit a szülő hasznosnak ítélt meg. 

Tanteremhiány és megoldási lehetőségek 

Magos Szilárd, egy előkészítő és egy második osztályos gyermek édesapja a rendelkezésre álló osztálytermek számáról érdeklődött, továbbá arról, hogy ha felújítják a főépületet, összesen hány terem lesz. Azt is felvetette, hogy a 7-es számú iskolához tartozó épületet, amelybe az alsó tagozatos osztályok egy része jár, nem vehetné-e át a Bolyai? Véleménye szerint fontos lenne, hogy egy vagy legtöbb két helyen működjön az iskola, ami megkönnyítené a szülők dolgát, akik két épületbe kell vigyék reggelente a gyermekeket.

– Ha a főépület tervezett felújítása befejeződik, akkor is szűkös lesz a hely – jelentette ki Mátéfi István igazgató. A munkálatok feltehetően három évig is elhúzódhatnak, számításba véve, hogy a régi épületben a megígért határidőt másfél évvel túlhaladták a kivitelezők. Jelenleg óriási gondot jelent, hogy két párhuzamos első és két második osztály működik a Bolyaiban. Jövőben pedig nyolc végzős (12.) osztály lesz a korábbi hét helyett, ezért három teremmel többre van szükség. Ha a főépület megújul, az alagsorban levő termeket továbbra is használni kell. Arról nem is beszélve, hogy a hatékonyabb, érdekesebb órák érdekében fel  kellene szabadítani a különböző szaktermeket, amire a felújítás óta nincsen lehetőség – jegyezte meg Hajdú Zoltán.  

Kezdetben abban egyeztek meg a püspökséggel, hogy mindkét iskola alsó tagozatos osztályai a Makariás-házban fognak tanulni, amelyet átalakítanak, de ez sajnos nem valósult meg, mivel a szomszédok nem egyeztek bele. Ami a 7-es iskolához tartozó épületet jelenti, abban jövőben végez az utolsó osztály, és tiszteletben kell tartani az ott dolgozó pedagógust, aki nem akar elköltözni. Másrészt a 7-es iskola főépületébe telepített bolyais kisdiákok jobb körülmények között vannak, ezért a szülők sem szeretnék, ha a másik épületbe költöztetnék őket. 

Amikor kiderült, hogy a Makariás-ház nem egy könnyen és gyorsan járható út, ráadásul az iskola felújításához szükséges engedélyre hat évet kellett várnia a püspökségnek, a vezetőség három megoldást vetett fel. Ezekkel egyetért a tulajdonos, és hajlandó biztosítani az anyagi fedezetet is. A jóváhagyás érdekében viszont szükség van az illetékes hatóságok támogatására, de a szülők által kezdeményezett decemberi ülésre hiába várták az egyház és a helyhatóság képviselőit. Kikeli Szabolcs, a szülői bizottság elnöke hozzátette, hogy az egyházzal való kapcsolatot csiszolni kell, továbbá, hogy az iskola erőfeszítéseit tükrözi a püspökséggel aláírt együttműködési szerződés.

Égbe nyúló házi feladatok?

Szülők egy csoportjától érkezett szerkesztőségünkbe a panasz, hogy túl sok a házi feladat az 5-8. osztályokban, ezért a diákok késő estig kell tanuljanak. Nem lehetne az iskolában szentelni több időt az ismeretek begyakorlására? – kérdeztem a panaszosok nevében. 

Meggyőződése, hogy gyakorlat által lehet elsajátítani a jártasságot, másképpen nem lehet eredményt elérni – mutatott rá Mátéfi István igazgató. Van olyan diák, akinek nem lehet elég házi feladatot adni, mert gyorsan dolgozik, és van, akinek a kevés is sok. Az is előfordul, hogy a jóérzésű, maximalista diákok meg akarják oldani a nem kötelező feladatokat is, amiért jó pont jár, és megtörténik, hogy valóban este későig dolgoznak, ami nagyon fárasztó. Ha különleges esetekről, égbe nyúló házi feladatokról van szó, jelezni kell az osztályfőnöknek. 

– Én világéletemben házifeladat-ellenes voltam – hangzott el diákszemszögből, ahogy az is, hogy az elsődleges cél a gyakorlás kellene legyen, hiszen azzal lesz teljes a tudás. Ideális eset az lenne, hogy az új lecke ismertetését követően a tanár a diákra bízza, hogy az ajánlott feladatok közül hányat old meg saját érdekében. Kérdés, hogy van-e benne elég felelősségtudat, ugyanis, ha nem gyakorol, annak következményeit a saját teljesítményében tapasztalja meg.

Szétszórtabb felmérés

Végül egy 12.-es diák édesanyja kérte, hogy ne a félév végi dolgozatírások idején írassák a felmérőket, és feleltessék a tantárgyak többségéből a diákokat, egyszóval, hogy a felmérés jobban szétszórva, arányosabban oszoljon el a tanítási folyamat során. A diákvélemény szerint ez az időszak felér egy „miniszesszióval”, de figyelembe kell venni azt is, hogy sokszor a diákok kérik a felmérők elhalasztását, holott a saját tapasztalat szerint, amit kezdetben nem tanult meg, azt valószínűleg később sem fogja. 

Az aligazgató beszélt a jegyadási kalendáriumról, amit decemberben az utóbbi 15 év legrövidebb szemesztere során nehéz volt betartani. Elismerte továbbá, hogy valóban van egy időszak, amikor a tanárok is látják, hogy a számonkérés szempontjából a diákok meg vannak nyomorítva, ezt a jövőben megpróbálják elkerülni. A dolgozatok időpontja egyébként szerepel az osztálynaplóban, és a felmérőket ehhez lehet igazítani, a feleltetés szempontjából viszont lehetetlen egyeztetni, hogy kit mikor és miből feleltessenek.

Abban a reményben, hogy a kommunikációt sikerül tovább javítani,  a résztvevők leírhatták egy papírdarabra a kérdésüket, ha nem akarták nyilvánosan feltenni. 

– Nagyon hasznos beszélgetés volt – vont mérleget a rendezvényről Mátéfi István igazgató. Fontos elmondani a szülőknek, hogy az oktatási intézmények hogyan működnek, mi az igazgató feladatköre, ki vezeti az iskolát, és elhangzottak olyan kérdések, amelyek a tanárkollégákat is illetik, akik közül sokan jelen voltak. A szülők közül pedig azok jöttek el, akik valóban képviselik az osztályközösségeket. Úgy érzem, hogy az eredményes kapcsolattartás érdekében folytatni kell a párbeszédet – összegzett az intézményvezető.