2019. december 14., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kisebbségvédelem és a kisebbségi jogok terén

„modellértékű” Románia a hét végén újabb bizonyítékát adta „toleranciájának”. Vasárnap este az utóbbi időben igencsak „megerősödött” Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma, illetve a Nemzet Útja elnevezésű egyesületnek – egy kb. százfős, de annál hangosabb csoportja tüntetett Bukarestben a magyar nyelvi jogok általuk feltételezett bővítése ellen. Azt követelték, hogy „ne diszkriminálják a románokat Románia szívében”, „ne legalizáljanak egy etnikai enklávét a centenárium évében”, és kitartottak amellett, hogy „a román nyelv a román állam egyetlen hivatalos nyelve”! Egyben tiltakoztak a kormány „árulása” ellen is, amely – szerintük – az RMDSZ „zsarolásának” engedve olyan nyelvi jogokat épített be a frissen elfogadott közigazgatási törvénykönyvbe, amelyek a második hivatalos nyelvvé teszik Romániában a magyart, a románok meg „rabszolgák lesznek őseik földjén”. Ez pedig „gyengíti a román államot” és elősegíti az etnikai alapú területi autonómia elérését. 

Ezzel szemben az RMDSZ szerint az új közigazgatási törvénykönyvvel Romániában csorbultak a kisebbségi jogok, és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest. Az RMDSZ rendkívül veszélyesnek tartja azt az előírást is , hogy „az országos közérdek felülírhatja a helyi közérdeket”, mert visszaélésekre ad lehetőséget, és nemcsak a többség–kisebbség viszonyát veszélyezteti, hanem a romániai közigazgatás egészére nézve is káros. 

Ez lenne tehát a modellérték? A tüntetők vajon mit értettek (vagy nem értettek) az egészből? Mert úgy tűnik, nem igazán tudták, hogy valójában ami ellen tüntetnek, az nem is létezik.

Köztudott, hogy a nyelvhasználat és a kisebbségi politika szervesen kötődik egymáshoz. Az is közismert, hogy az anyanyelvhasználat jogának alkotmányos szabályozására, a kisebbségi jogok alkotmányos biztosítására Romániában szinte kizárólag a nemzetközi jogi dokumentumok kényszerítő ereje nyomán került sor.

Az 1991-es, majd 2003-ban módosított román alkotmányban is a nemzetállam kifejezéseként jelenik meg az előírás, mely szerint: „Romániában a hivatalos nyelv a román”. 

Mi történik tehát? Valójában az, hogy az Alkotmány és bizonyos törvények – helyi közigazgatási törvény, tanügyi törvény – szintjén tapasztalható előrelépés. Ami papíron természetesen jól mutat. Azonban ezeknek a jogoknak az érvényesítéséhez jóhiszemű alkalmazásra és főleg lényeges mentalitásváltozásra lenne szükség. Amíg nem így van, addig számíthatunk az úzvölgyihez, a MOGYE helyzetéhez vagy a prefektusi zászlóháborúkhoz stb. hasonló eseményekre.