Pálosok

Kiállítás nyílik a pálos rend történetéről

Igencsak érdekesnek ígérkező kiállítás megnyitójára kerül sor augusztus 28-án, vasárnap 16 órai kezdettel a marosvásárhelyi Vártemplom gótikus termében: a pálos rend történetét bemutató, Pálosok című vándorkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pálos Rend és a Maros Megyei Múzeum együttműködésével valósul meg. A kiállítást az első remete szerzetes, a január 15-én ünnepelt Remete Szent Pál legendája nyitja: a szerzetes a thébai pusztába menekült a keresztényüldözés elől, eledele évtizedeken át napi fél cipó volt, amit egy holló vitt számára. Halálakor két oroszlán ásta meg a sírját, ez a jelenet a rend címerében is megtalálható. A kiállítótermek évszázadok emlékeit vonultatják fel, és a pálos lelkületet, a rend jólétét, gazdálkodását, alkotótevékenységét, majd hanyatlását és újjászületését, a szentek kultuszát, a pálosok és a világ kapcsolatát, valamint a rend anyagi és szellemi örökségét mutatják be.

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításon. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.

A tárlat egy remetebarlanggal kezdődik. Innen kilépve az elmúlt 750-770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a mindennapi kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, Martinuzzi György egyetlen ismert, 17. századi portréja, vagy barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái. Az angol szövegek QR-kódok révén tekinthetők meg.

A pálos rendet a XIII. század közepén alapították, és az egyetlen olyan, ma is működő magyar rend, amelyet a pápa a középkorban elismert. A rend történelmét hanyatlás és újjászületés jellemezte, kolostorai többször elpusztultak vagy feloszlottak, de a rend fennmaradt, és közép-kelet-európai jelentőséggel bír. A pálosok a kultúrában is tevékenykedtek, a szellemi munka különösen a középkor után játszott vezető szerepet életükben. Kódexmásoló műhelyek, könyvtárak és iskolák fémjelzik a pálosok írásnak, olvasásnak és tanulásnak szentelt életét. A pálosok számára különös jelentőséggel bír a Fekete Madonna képe, a częstochowai szerzetesek gondozzák a templomukban lévő ikont, és évente több mint 4,5 millió ember zarándokol oda. A rendet alapszínei is megkülönböztetik: az arany, fehér, zöld és fekete az alapértékeket képviselik. Az arany, amely a thébai sivatagot és a két oroszlánt jelképezi, az isteni tökéletesség, az örökkévalóság és fény színe, a vizet, a folyót, a szent forrásokat jelképező fehér a tisztaság, a győzelem és béke színe, a Szent Pál ruhájának alapját képező pálmalevelek zöldje a remény és a természet, a hollót és a Fekete Madonnát szimbolizáló fekete pedig a szerénység és alázat színe.

A rend Magyarországon, Lengyelországban (a pálosok második otthona és jelenlegi központja), Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában, Horvátországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, valamint Ausztráliában, Afrikában és az Egyesült Államokban tevékenykedik.

A tárlatot a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pálos Rend és a Maros Megyei Múzeum szervezi, kurátorai Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és Bencze Ünige, a Maros Megyei Múzeum régésze. A kiállítás Magyarország Kormányának a támogatásával valósult meg, a vásárhelyi rendezvény támogatója a Vásárhelyi Forgatag és a Winekooltour.